Elfogyó orvosszakmák
A globális felmelegedéssel járó és a szaporodó kórházi fertőzések miatt sem jó ómen, hogy egyre kevesebb infektológus dolgozik az országban. A fertőző gyógyászat mellett még 18 szakterület számít hiányszakmának, közli a VG Online.
E speciális orvosszakmát egyre kevesebben művelik hazánkban: a Magyar Infektológiai és Klinikai Mikrobiológiai Társaság elnökének becslése szerint alig százan, miközben legalább kétszer ennyi orvosra lenne szükség ahhoz, hogy mindenütt megfelelő számú szakember álljon rendelkezésre. Schneider Ferenc azt mondja: az infektológusok száma nagyjából a 90-es évek eleje óta folyamatosan csökken, ez a szakma is áldozatául esett az akkori egészségpolitika által indított ágyszámcsökkentési hullámnak. Azóta pedig még az ország legnagyobb, fertőző betegségekre specializált intézményét, a Szent László Kórházat is összevonták a Szent István Kórházzal, tovább szűkítve a fertőző betegeket fogadó osztályok és ágyak számát.
„Megyénként ma már egy-egy ilyen osztály működik, de Komárom-Esztergomban egy sem” – vázolja a helyzetet az elnök, aki szerint tőlünk nyugatra már felismerték, hogy stratégiai szakmáról van szó, így – miként a betegek gyors kivizsgálását lehetővé tévő mikrobiológia, ez is - plusz támogatást kap.
Nálunk a szakminiszter által is elismert tizenkilenc orvosi hiányszakmára jelentkezők a teljes képzési idő alatt kiemelt támogatást (minimálbér + 50 százalékot) kapnak. Ennek ellenére a szintén hiányszakmának számító sürgősségi ellátásban sem jobb a helyzet.
Csak az idei első félévben 428 orvos távozott az országból; számuk a fogorvosokkal együtt meghaladta a fél ezret, 2007 óta pedig a nyolcezret. A legtöbben továbbra is általános belgyógyászati és háziorvosi képesítéssel keresnek állást külföldön, mellettük az aneszteziológia, a csecsemő- és gyermekgyógyászat, a pszichiátria és a sebészet az utóbbi években a legveszélyeztetettebb szakterületek, írja a lap.
