A kórház vezetése is tárgyal a megoldásról
Reagált az egészségügyi miniszter az OBSI-ban történt felmondásokra
A miniszter szerint a kórházak közötti egészségtelen bérverseny helyett egységes cellás bértáblára és összehangolt regionális irányításra van szükség.
Amint arról korábban a MedicalOnline is beszámolt, a budapesti intézmény intenzív osztályán dolgozó szakápolók amiatt döntöttek a távozás mellett, mert az általuk összegyűjtött bérjegyzékek alapján más kórházak hasonló osztályain havi bruttó 180-260 ezer forinttal is magasabb fizetést kaphatnak a kollégáik. Az egy hónapos felmondási idejüket töltő dolgozók és a kórház vezetése között már korábban is zajlottak egyeztetések, az ügyről pedig az Országos Kórházi Főigazgatóságot (OKFŐ) is tájékoztatták.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter kedd esti Facebook-bejegyzésében hangsúlyozta, hogy jelenleg a kórházvezetés, az OKFŐ és a minisztérium összehangolt lépéseire van szükség, mivel a betegellátásnak a tárgyalások ideje alatt is folyamatosnak és biztonságosnak kell maradnia, miközben a dolgozóknak tartós megoldást kell nyújtani. A miniszter értékelése szerint a jelenlegi bérezési szabályok maguk is feszültséget generálnak, hiszen a széles bérsávokon belül az egyes intézmények eltérő mértékű kiegészítéseket adhatnak. Ez különösen Budapesten eredményez erős bérversenyt és elszívó hatást, ahol a szakdolgozók akár költözés nélkül is könnyedén átigazolhatnak egy másik kórházba, miközben egy-egy osztályról több tapasztalt munkatárs távozása súlyosan megbontja az összeszokott csapatok működését.
A tárcavezető szerint a problémára a kormány 2027-re tervezett szakdolgozói bérrendezése jelenthet megoldást, amely a jelenlegi sávos rendszer helyett egy 6x15-ös cellás bértáblát vezetne be. Az új struktúrában a végzettség és az elismert gyakorlati idő minden intézményben azonos alapbért garantálna, miközben átláthatóvá tenné az előmenetelt. A tervek szerint a szakdolgozói alapbérek átlagosan 15 százalékkal, az alsóbb sávokban keresők esetében pedig akár 30-35 százalékkal is emelkednének, minimum 7,5 százalékos növekedést biztosítva.
A kórházvezetőknek továbbra is maradna mozgásterük a kiemelt terhelésű vagy nehezen betölthető munkakörök külön keretből történő díjazására, ám az átlátható szempontrendszer megakadályozná a túlzott intézményközi bérkülönbségeket. Hegedűs Zsolt hozzátette, hogy a bérrendezés mellett regionális irányításra is szükség van, amelyben az egy térséghez tartozó kórházak partnerként hangolják össze a feladatmegosztást és a munkaerő-tervezést, elkerülve a egymás kárára történő szakember-elszívást.
A kórház vezetése is tárgyal a megoldásról
Az ügyben a Budapesti Dr. Manninger Jenő Baleseti Központ főigazgatója, Viola Árpád is sajtóközleményt adott ki, amelyben rögzítette, hogy az intézet menedzsmentje már 2026 szeptembere óta foglalkozik az intenzív és szubintenzív osztályon dolgozó ápolók béremelési igényével. A vezetés az intenzív jellegű osztályokon tapasztalható munkaterhelés és az egyes fővárosi intézményekben alkalmazott emelt díjazás alapján egyetértett az emelés szükségességével, a főigazgató pedig korábban megígérte a lehetőségek vizsgálatát, ugyanakkor türelmet kért az ágazati bérrendezés mértékének hivatalos bejelentéséig.
A közlemény szerint a nyilvánosságra került ágazati bérrendezés tervezett adatai ismeretében az ápolók ismét jelezték béremelési igényüket, a menedzsment által kidolgozott bérrendezési javaslatot pedig a dolgozók érdekképviseletét ellátó vezető ápolóval is ismertették. A kórház a benyújtott 13 rendes felmondás tényéről tájékoztatta az Országos Kórházi Főigazgatóságot. A főigazgató hangsúlyozta, hogy az intézmény vezetősége minden rendelkezésére álló erőforrást mozgósít a folyamatos, biztonságos betegellátás és a dolgozók megtartása érdekében, a megkezdett egyeztetéseket pedig folytatják a helyzet tartós, együttműködésen alapuló rendezése céljából.























