Élethosszunkat növelő tényezők

A Proceedings of the National Academy of Sciences legutóbbi számában megjelent tanulmány szerint nemcsak a májban, de a csecsemőmirigyben is termelődik a korábban pusztán metabolikus szerepéről ismert fibroblaszt növekedési faktor 21 (fibroblast growth factor 21;FGF21) elnevezésű hormon (Yun-Hee Youma és munkatársai: Prolongevity hormone FGF21 protects against immune senescence by delaying age-related thymic involution). A Yale School of Medicine kutatói egérkísérleteikben feltárták, hogy az FGF21 40%-kal növeli az állatok élettartamát, és a hormon megnövelt szintje az immunrendszer idősödéssel járó funkcióromlása ellen is védelmet nyújt. A kutatók szerint eredményük révén a későbbiekben javítható lesz az idős emberek immunrendszerének működése, továbbá felhasználható az elhízás, a cukorbetegség és a rák gyógyításában is.

Immunmetabolikus regulátor

Ahogy idősödünk, a csecsemőmirigy szövete elzsírosodik, és egyre kevesebb T-sejtet termel, csökken a szervezetben a T-sejt-diverzitás, aminek következtében megnő a fertőzések és bizonyos típusú rákok előfordulásának esélye. Korábbi vizsgálatok már feltárták, hogy a kalória-megvonás segít fenntartani a thymus epitélsejtjeinek integritását, továbbá csökkenti a csecsemőmirigysejtek között lerakódó zsír mennyiségét, így csökkenti a csecsemőmirigy öregedését. Yun-Hee Youma és munkatársai most kiderítették, hogy az FGF21 nem csak a májban, de a csecsemőmirigy strómális sejtjeiben is termelődik (a hormon a májhoz képest a csecsemőmirigysejtekben többszörös koncentrációban van jelen), és a csecsemőmirigysejtek a szükséges FGF21-kötő receptorokkal is rendelkeznek (koreceptor: βKlotho). A kutatók megfigyelései szerint a thymus FGF21-termelése csökken az életkorral, míg a kalóriamegvonás hatására növekszik. Az FGF21-et overexpresszáló transzgénikus egerek csecsemőmirigyében csökken a szövetközi zsír és növekszik a thymus körüli barna zsír mennyisége, továbbá megnő a T-sejt termelés. Az FGF21-hiányos középkorú egerekben felgyorsul a thymus öregedése, megnő a halandóság, besugárzás és hemopoetikus őssejttranszplantáció után meglassul a T-sejt-rekonstrukció.

Mint a kutatók írják, az eredmények szerint az FGF21 integrálja a metabolikus és az immunrendszer működését, és a jövőben minden bizonnyal használható lesz arra is, hogy segítse a hemopoetikus őssejttranszplantációban részesült tumoros betegek esetében a T-sejt-rekonstrukciót, illetve idősödőkben javítsa az immunfunkciót, valamint növelje az inzulin-szenzitivitást és csökkentse a testsúlyt (a remények szerint az FGF21 ez utóbbi hatása miatt 2-es típusú cukorbetegségben és obezitásban is hasznosítható lesz).

Több gyermek, hosszabb élet

Pablo Nepomnaschy, Cindy Barha és munkatársaik (Simon Fraser University) vizsgálatai szerint azok a nők, akik több gyermeket szültek és nevelnek, hosszabb telomérákkal rendelkeznek. A kromoszómák teloméra-hossza összefügg az élethosszal, így ezek a nők magasabb életkorra számíthatnak.

A PLOS ONE című szaklapban megjelent tanulmány (Number of Children and Telomere Length in Women: A Prospective, Longitudinal Evaluation) szerzői 75, Guatemalában élő nő teloméráinak hosszát mérték meg egyenként két alkalommal (a szájnyálkahártya sejtjeinek vizsgálata alapján); a mérések  között 13 év telt el. Az eredmények szerint direkt összefüggés van a szült és nevelt gyermekek száma, valamint a teloméra-hossz között. Mindez ellentmond az élettörténet-elméletnek, miszerint az utódok felgyorsítják az anya biológiai öregedését. Nepomnaschy szerint elképzelhető, hogy a teloméra-hossz növekedése a terhesség során drámai mértékben fokozódó ösztrogén-termelésnek köszönhető, mivel a hormonnak korábban már megfigyelték ilyen irányú hatását. Azonban a társadalmi környezet szerepe is fontos lehet az öregedés lassításában, mert a megfigyelt guatemalai populációban a több gyermeket nevelő anyák nagyobb támogatást kapnak a rokonoktól és a barátoktól, ami azt eredményezheti, hogy az anyáknak akár a gyermektelen nőkhöz képest is több energiájuk marad egészségük fenntartására.