Élelmiszerbiztonsági szempontok terhességben: a veszélyek magyarázata

Bár a terhesek többsége szerint orvosuk megbízható információkkal szolgálhatna számukra a gyermekvárás idején szem előtt tartandó élelmiszer-biztonsági szempontokról, a várandósok és az orvosok megkérdezése alapján egyaránt az derül ki, hogy e témára gyakran nem terjed ki a tájékoztatás.^1,2 Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a terhesek általában ellentmondásos adatokhoz jutnak e témakörben, és számos élelmiszer-biztonsági tanáccsal bombázzák őket. Előfordul, hogy a leendő anyát csak bizonyos ételektől tiltják, míg máskor bizonyos ételtípusokat teljes egészében kerülendőnek tartanak. Ha minden utasítást betartanának, akkor végül nem sok étel közül választhatnának. Mi hát a megoldás? Cikkünk célja, hogy néhány alapvető tanáccsal szolgáljon a várandós étrendjének összeállításához.

A CDC becslése szerint évente 76 millió esetben alakul ki betegség valamilyen étel fogyasztása kapcsán, mely 5000 esetben végzetes kimenetelű.³ A számadatokat érdemes összevetni azzal, hogy évente 5915 amerikai polgár hal meg munka közben, és 42 ezren válnak autóbaleset áldozatává.⁴ Különösen veszélyeztetettek e szempontból a nagyon fiatalok és a nagyon idősek, az immunhiányos állapotban szenvedők, illetve azok, akiknek szervezetébe nagy mennyiségben kerülnek kórokozók az élelmiszerből.³ Az ilyen típusú megbetegedések leggyakoribb forrásai korábban az állati eredetű élelmiszerek és a szennyezett víz volt az Egyesült Államokban, de manapság egyre nagyobb jelentőségük van a friss termékeknek.⁵

Élelmiszer-fertőzések a terhesség alatt

A várandós nő esetében sem nagyobb az élelmiszerekből származó kórokozók szervezetbe jutásának esélye, mint az átlagnépességben. Az élelmiszer-biztonsági óvintézkedések súlyát azonban az adja, hogy a terhességben létrejövő fertőzés az anya és a magzat egészségét egyaránt veszélyezteti.^1,3,6–9

Listeria monocytogenes

Bizonyos élelmiszerek útján is terjedő kórokozók különös figyelmet érdemelnek, mivel a várandósokat sokkal inkább érintik, mint az átlagembereket. Bár a pasztőrözés és a főzés elpusztítja a //Listeria monocytogenes//t (LM), a kórokozó a levegő útján is terjedhet, így szennyezheti a már kezelt élelmiszert is.¹⁰ A legtöbb baktériummal ellentétben a Listeria a hűtőszekrényben is képes szaporodni.¹¹ A leggyakrabban fertőzött élelmiszerek között említendők a nem pasztőrözött tejből készült tejtermékek, valamint a hűtött és fogyasztásra kész termékek (tejtermékek, húsfélék, baromfihús, tenger gyümölcsei), ideértve a csemegeárukat is. A nagy kockázatú élelmiszer-féleségek között a fertőzött ételek összesített előfordulási gyakorisága 1,82% (0,17–4,7%), ezen belül is a gyári csomagolásban forgalmazottakkal összehasonlítva leginkább az üzletben csomagolt löncshúsok, csemegesaláták és a tenger gyümölcseiből készült saláták érdemelnek figyelmet.¹²

A kockázat csekély. A fertőzés valószínűsége még szennyezett élelmiszer fogyasztása esetén is kicsi,¹⁰ és az esetek nagy részében nem súlyos gastroenteritisben vagy enyhe influenzaszerű tünetekben (láz, fejfájás, izomfájdalom) nyilvánul meg.^13,14 Súlyosabb esetekben a Listeria-infekciót hányinger, hányás, hasi fájdalom, lázas hasmenés, illetve esetenként meningitis, septikaemia vagy encephalitis kísérheti. A Center for Food Safety and Applied Nutrition (CFSAN) azonban úgy fogalmaz, hogy „a szervezetbe került //L. monocytogenes// [mikroorganizmus] száma („dózis”) és a létrejövő betegség („válasz”) közötti kapcsolatról éppúgy nem rendelkezünk teljes körű ismeretekkel, mint a dózis hatására jelentkező betegség súlyosságáról”.¹³

A LM szerencsére nem gyakori kórokozó. A FoodNet 2007-es adatai szerint a LM-infekció gyakorsiága 0,27/100 000 lakos (szemben a //Salmonella//-fertőzés 14,92/100 000 vagy a Campylobacter-infekció 12,79/100 000 gyakoriságával).¹⁵ Az 5–49 éves korosztályban az esetarány 0,07/100 000, a gyakoriságra vonatkozó legfrissebb becslések pedig évente 2000 megbetegedéssel és 420 ebből adódó halálesettel számolnak.^15,16

A terhesek körében nagyobb eséllyel lép fel listeriosis, és az összes eset egyharmada várandósokat érint.¹⁰ A terhességben jelentkező betegség vezető tünetei influenzára vagy pyelonephritisre emlékeztethetnek, és a LM még tünetszegény vagy csak enyhe tünetekkel kísért esetekben is átjuthat a placentán, és megfertőzheti a magzatot.¹⁷

A kockázat csökkentése. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatósága (FDA, Food and Drug Administration) 2005-ös irányelvei már csak a nem pasztőrözött tejből készült lágy sajtok fogyasztását tiltják.¹¹ A boltokba kerülő lágy sajtok többsége (köztük a mexikói típusú sajtféleségek) alapanyaga pasztőrözött tej, a külföldről behozott és a kék penészes sajtok esetében azonban indokolt az óvatosság.

A másik ellentmondásos terület a fogyasztásra kész csemegesaláták kérdése. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA, US Department of Agriculture) egyrészről kellő körültekintésre int,¹⁸ másrészről azonban ezek a termékek még csak nem is szerepelnek az FDA legutóbb közzétett listáján.¹¹ Az FDA 2003-as kockázatbecslése szerint a leggyakoribb fertőzésforrásnak (>5 eset/egymilliárd adag) a fogyasztásra kész saláták számítanak (1600 eset/év).

A fertőzés megelőzése érdekében azt javasolják, hogy a szendvicshúsokat fogyasztás előtt gőzölgésig melegítsük. Konzerv lazac, csirke és tonhal fogyasztása esetén nem áll fenn a LM-infekció veszélye.

Toxoplasma gondii

Nemcsak macskától lehet elkapni

Különös figyelmet érdemel a Toxoplasma gondii (TG) is, mivel a parazita képes áthatolni a placentán, és a magzati fertőzés hosszú távú problémákat idézhet elő a túlélő gyermekeknél.¹⁴ Jóllehet egyesek szerint a várandós nők különösen könnyen megfertőződnek, mind ez ideig nincs meggyőző vizsgálati adat a birtokunkban erre vonatkozóan.^14,19 A potenciális fertőzésforrások közé tartoznak a nem kellően átsütött vagy nyers húsok, a nem pasztőrözött tej, a mosatlan gyümölcsök és zöldségek, valamint a szennyezett víz.^14,20 A húsfogyasztásból adódó infekciók száma csökkenő tendenciát mutat, de még manapság is jelentős, különösen akkor, ha a haszonállatokat nem megfelelő körülmények között tartják és dolgozzák fel.²⁰ A húsok fagyasztása során elpusztulnak a cysták, és ugyanez érhető el sóoldat hozzáadásával is.²⁰ Az emberek úgy fertőződhetnek meg, hogy a nem kellően átfőzött hússal jutnak a szervezetükbe a cysták, illetve a TG-oocysták étellel, itallal, sőt a porral is bekerülhetnek. A cystákkal és oocystákkal^7,20,21 terjedő infekciók aránya nem ismert, de egy korábbi becslés szerint az esetek felében fertőzött hús a betegség forrása.²² A vadhúsokban különösen gyakran mutathatók ki TG cysták.²⁰

Felnőttkorban a betegség elvétve okoz tüneteket, ennél fogva a klinikai toxoplasmosis ritka.^14,20 Az esetek egy részében enyhe influenzaszerű tünetek jelentkezhetnek, de az érintettek többsége nem is tud betegségéről. A várandós nők fertőződését többnyire ugyancsak nem kísérik tünetek.^7,20 A kórokozó azonban még tünetmentes állapotban is átjuthat a placentán és megbetegítheti a magzatot.

Magzati veszélyhelyzet akkor áll fenn, ha az anya a terhesség alatt vagy közvetlenül a fogamzás előtt fertőződik TG-val.¹⁴ Amennyiben már a terhesség előtt anyai szeropozitivitás mutatkozik, akkor csekély annak a valószínűsége, hogy a fertőzés a magzatot is eléri, bár egy újabb közlemény olyan kutatási adatokat idézve kérdőjelezte meg e megállapítást, melyek szerint a reaktivációs arány jóval nagyobb, mint azt korábban gondoltuk.^14.19,20 A transzmissziós arány mindent egybevéve 20–50%, ezen belül is a legkisebb (10–15%) az első trimeszterben és legnagyobb (60–90%) a harmadik trimeszterben.^20,22 Az első trimeszterben érvényesülő expozíció azonban súlyosabb fertőzést idéz elő, melynek nyomán veleszületett rendellenességek alakulhatnak ki.^7,20,22

Egyes országokban (például Franciaországban és Ausztriában) rutin módon szűrik a terheseket TG-ra, az Egyesült Államokban viszont nem, mivel a hatásos kezelés kérdése egyelőre ellentmondásos.^7,14 A congenitalis toxoplasmosis pontos esetszáma nem ismert (mivel a kórkép nem tartozik a kötelezően bejelentendő betegségek közé), de a becslések 400 és 4000 közé teszik az évente előforduló megbetegedések számát az Egyesült Államokban.²³

A TG-infekció lehetőség szerinti kiküszöbölését szolgáló közé tartozik, hogy a terhesnek más személyt kell megbíznia az alomtálca naponkénti takarításával, és a terhesség ideje alatt nem szabad kóbor macskát befogadni a lakásba. Jóllehet a macskák egyértelműen a Toxoplasma gazdaszervezetének számítanak, ez azonban nem jelenti azt, hogy a macskatulajdonosok esetében folyamatosan fennállna a congenitalis toxoplasmosis veszélye.^20–22 A házimacskák kerülése nemcsak felesleges, hanem hamis biztonságérzetet is kelthet.^20,21 A macska ritkán szerepel infekcióforrásként, ha lakásban él, nem vadászik, és nem fogyaszt nyers húst.²³

Nyers hal

A halak szervezetében orsóférgek, galandférgek és laposférgek, baktériumok és vírusok egyaránt előfordulhatnak.²⁵ Noha a paraziták a fagyasztott halban elpusztulnak, a nyersen (sushi, sashimi) vagy speciális feldolgozást követően fogyasztott halakból (ceviche, citrom vagy más savas gyümölcs savában „főzött” hal) azonban kórokozók juthatnak be az emberi szervezetbe.^25–27 A nyers halból készült sushi a fertőzésveszély miatt nem ajánlott, főzött vagy zöldségből készült sushiételek azonban szabadon fogyaszthatók a terhesség alatt is.

A csírák csak főzve fogyaszthatók

A növényi csírákban (lucerna, lóhere, retek) sokféle kórokozó fordulhat elő, többek között Escherichia coli 0157:H7 és Salmonella.²⁸ Az Egyesült Államokban kiskereskedelmi forgalomban lévő élelmiszerek 2007-es vizsgálata szerint a lucernacsírák 1,5%-a szennyezett E. colival, míg a darált marhahúsban csak 0,17%-ban mutatták ki e baktériumot.²⁹

A magokat fertőtleníteni kell, azonban még nincs a birtokunkban olyan megbízható módszer, amely minden kórokozót elpusztít. A csírák fejlődéséhez meleg, nedves környezet szükséges, amely ugyanakkor kedvező feltételeket teremt a kórokozók szaporodásához is. A mosás valószínűleg nem elegendő, mert a mag felszínén lévő baktériumok a csírázás során a csíra belsejébe kerülnek.²⁸ A különösen veszélyeztetett csoportoknak, ezen belül a várandósoknak, ajánlatos kerülni a csírák fogyasztását.

A tojást alaposan meg kell főzni

A mosatlan tojáshéjon Salmonella-baktériumok lehetnek, de a fertőzött tyúk tojásainak belsejébe is bejuthat a kórokozó.³⁰ A legfrissebb becslések szerint minden 20 000. tojás tartalmaz Salmonellát. A tojásokat egészen addig kell főzni, amíg a fehérje és a sárgája is keményre fő.³¹ A tojást tartalmazó ételeket kb. 70 °C-on kell főzni. A tojásokat hűtőszekrényben kell tárolni, és a főtt ételeket is azonnal hűtőbe kell tenni. Amennyiben az étel elkészítéséhez nyers tojás szükséges, akkor mindig hőkezelt tojást használjunk.

Földimogyoró: ellentmondó kutatási eredmények

Az 1990-es években még tiltották a terhesség és szoptatás alatti földimogyoró-fogyasztást, ezzel csökkentve annak az esélyét, hogy a magzatnál túlérzékenység alakuljon ki a hüvelyesekkel szemben.^32,33 A földimogyoró-allergia előfordulása az ajánlás ellenére folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. Bár néhány újabb kutatási eredmény megerősíti azt a gyakorlatot, mely szerint a földimogyoró kerülését javasoljuk a várandósok számára, más szakemberek arra hivatkozva kérdőjelezik meg ugyanezt, hogy az immuntolerancia kifejlődésének akadályozása révén éppen ellenkező célt érünk el, mint amit szeretnénk.^34,35

Egy 2008-as vizsgálat szerint a szenzitizáció nem in utero kialakuló jelenség.³⁶ Egy másik friss kutatás azt igazolta, hogy a környezetből származó földimogyoró-expozíció nagyobb jelentőségű, mint az, hogy az anya fogyaszt-e földimogyorót a terhesség és a szoptatás idején. E kutatók feltételezése szerint a környezetből származó földimogyoró-expozíció és a csecsemő által elfogyasztott földimogyoró egyaránt szerepet játszhat a szenzitizációban és a tolerancia kialakulásában is.³⁷

A gyermekkori földimogyoró-allergia okai továbbra sem tisztázottak teljesen, és az ezzel kapcsolatos vita még nem zárult le.³⁵ Az American Academy of Pediatrics ugyanakkor úgy fogalmaz, hogy „jelenleg nincs bizonyítékunk arra nézve, hogy a földimogyoró fogyasztásának terhesség alatti tilalma lényegesen közrehatna a csecsemőkori atopiás betegség megelőzésében”.³² A szülészorvosnak meg kell erősítenie a várandóst abban, hogy ne érezzen bűntudatot, ha mogyoróvajat fogyaszt.³³

A kulturális háttér hatása a táplálkozásra

A kulturális különbségekből további élelmiszer-biztonsági problémák adódhatnak. Vannak várandósok, akik nyers húsokat vagy nyers tejből készült sajtokat fogyasztanak, illetve ólombevonatú főzőedényeket használnak, melyek mind veszélyforrásként szolgálhatnak.

Meg kell azonban jegyezni, hogy ezek a terhesek esetenként elővigyázatosabbak, mint az átlagnépesség tagjai. Egy franciaországi várandósban például aggodalmat kelthet, ha nem történik a standard ellátás keretében rutin módon TG-szűrés. A fejlődő országokban a várandósok egy része gyakran nem a szennyezett csapvizet issza, hanem palackozott ivóvizet vásárol. Hangsúlyozni kell, hogy az Egyesült Államokban a vezetékes víz biztonságos, ezért a palackozott víz vásárlása nemcsak szükségtelen, de nem is javasolt, mert nem tekinthető megbízható fluoridforrásnak.

A betegek egy része bizonyos ételektől vagy élelmiszer-kombinációktól idegenkedik, mert veszélyesnek véli azokat. A mexikói bevándorló családokban például azt javasolják a várandós rokonoknak vagy barátoknak, hogy ne egyenek húst, ha gyógyszert szednek (a terhességi vitaminokat is beleértve), máskülönben meghalhat az anya, a magzat vagy mindketten. A másik tanács, hogy a citrom és a lime „hígítja” a vért, a csili pedig vörös foltosodást okoz az újszülött arcán vagy ülepén, illetve hasfájóssá teszi a babát. Azt javasoljuk, hogy e várandósok gondozása során oszlassuk el az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos tévhiteket, és törjük át az étkezésre vonatkozó kulturális tabuk falát.

A terhes nő könnyen úgy érezheti, hogy elárasztják az egymásnak ellentmondó tanácsok és túlzó kijelentések. Az orvos feladata, hogy kiegyensúlyozottabbá tegye a rendelkezésre álló információkat.

Ms. Cox rangidős dietetikus, dr. Phelan professzor a University of New Mexico School of Medicine Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján (University of New Mexico, Albuquerque, NM). Dr. Phelan egyúttal a Contemporary OB/GYN szerkesztőbizottságának is tagja.

Put food safety risks during pregnancy into perspective  * Contemporary OB/GYN / Nov 1, 2009 / Vol. 54, No. 11

Hivatkozások

1. Athearn PN, Kendall PA, Hillers V, et al. Awareness of acceptance of current food safety recommendations during pregnancy. Matern Child Health J. 2004;8:149–162.

2. Morales S, Kendall PA, Medeiros LC, et al. Health care providers' attitudes toward current food safety recommendations for pregnant women. Appl Nurs Res. 2004;17:178–186.

3. CDC. Foodborne illness: frequently asked questions. January 10, 2005.http://www.cdc.gov/ncidod/dbmd/diseaseinfo/files/foodborne_illness_FAQ.pdf. Accessed July 14, 2009.

4. Ropeik D, Gray G. Risk: A Practical Guide for Deciding What's Really Safe and What's Really Dangerous in the World Around You. New York: Houghton Mifflin; 2002.

5. Sivapalasingam S, Friedman CR, Cohen L, et al. Fresh produce: a growing cause of outbreaks of foodborne illness in the United States, 1973 through 1997. J Food Prot.2004;67:2342–2353.

6. FDA. General Guidelines Food Safety for Moms–to–Be, At a Glance.http://www.fda.gov/ResourcesForYou/HealthEducators/ucm081819.htm. Accessed July 15, 2009.

7. Montoya JG, Remington JS. Management of Toxoplasma gondii infection during pregnancy.Clin Infect Dis. 2008;47:554–566.

8. USDA. Dietary Guidelines for Americans 2005: Key Recommendations for the General Population. http://www.health.gov/dietaryguidelines/dga2005/recommendations.htm. Accessed August 8, 2008.

9. FSIS. Thermy campaign. http://www.fsis.usda.gov/OA/thermy/Research.pdf. Accesed August 8, 2008.

10. CDC. Listeriosis, 3/27/08. http://www.cdc.gov/nczved/dfbmd/disease_listing/listeriosis_gi.html. Accessed March 27, 2008.

11. FDA. Listeria: frequently asked questions, food safety for moms–to–be. August 24, 2005.http://www.fda.gov/ResourcesForYou/Consumers/ucm083320.htm. Accessed August 27, 2005.

12. Gombas DE, Chen Y, Clavero RS, et al. Survey of Listeria monocytogenes in ready–to–eat foods. J Food Prot. 2003;66:559–569.

13. CFSAN/FSIS. Quantitative assessment of relative risk to public health from foodborneListeria monocytogenes among selected categories of ready–to–eat foods. September 2003.http://www.foodsafety.gov/~dms/lmr2–toc.html. Accessed August 27, 2008.

14. Smith JL. Foodborne infections during pregnancy. J Food Prot. 1999;62:818–829.

15. CDC. FoodNet facts and figures. http://www.cdc.gov/foodnet/factsandfigures.htm. Accessed August 6, 2008.

16. Voetsch AC, Angulo FJ, Jones TF. Reduction in the incidence of invasive listeriosis in foodborne diseases active surveillance network sites, 1996–2003. Clin Infect Dis.2007;44:513–520.

17. Schlech WF. Foodborne listeriosis. Clin Infect Dis. 2000;31:770–775.

18. FSIS. Fact Sheets: Protect your baby and yourself from listeriosis.http://www.fsis.usda.gov/factsheets/Protect_Your_Baby/index.asp. Accessed September 16, 2008.

19. Miller CM, Boulter NR, Ikin RJ, et al. The immunobiology of the innate response toToxoplasma gondii. Int J Parasitol. 2009;39:23–39.

20. Dubey JP, Jones JL. Toxoplasma gondii infection in humans and animals in the United States. Int J Parasitol. 2008;38:1257–1278.

21. Remington JS, McLeod R, Thulliez P, et al. Toxoplasmosis. In: Remington JS, Klein JO, Wilson CB, et al, eds. Infectious Diseases of the Fetus and Newborn Infant. 6th ed. Philadelphia, PA: Elsevier Saunders, 2006:947–1091.

22. Jones JL, Lopez A, Wilson M. Congenital toxoplasmosis. Am Fam Physician. 2003;67:2131–2138.

23. Cornell University. Toxoplasmosis in cats. Cornell University Feline Health Center.http://www.vet.cornell.edu/fhc/brochures/toxo.html. Accessed August 1, 2008.

24. CDC. Toxoplasmosis: Prevention and Control. http://www.cdc.gov/toxoplasmosis/prevent.html. Accessed August 27, 2008.

25. CFSAN. Managing food safety: a regulator's manual for applying HACCP principles to risk–based retail and food service inspections and evaluating voluntary food safety management systems. Annex 3—Hazard analysis. April 2006. http://www.cfsan.fda.gov/~dms/hret3–a3.html. Accessed September 8, 2008.

26. Atanassova V, Reich F, Klein G. Microbial quality of sushi from sushi bars and retailers. J Food Prot. 2008;71:860–4.

27. Sakanari JA, McKerrow JH. Anisakiasis. Clin Microbiol Rev. 1989;2:278–84.

28. Mohle–Boetani JC, Farrar JA, Werner SB, et al. Escherichia coli 0157 and Salmonellainfections associated with sprouts in California, 1996–1998. Ann Intern Med. 2001 Aug 21;135:239–247.

29. Erickson MC, Doyle MP. Food as a vehicle for transmission of Shiga toxin–producingEscherichia coli. J Food Prot. 2007;70:2426–2449.

30. Egg Safety Center. "Frequently asked questions about egg food safety.http://www.eggsafety.org/f_a_q.htm. Accessed August 11, 2008.

31. FDA. Playing it safe with eggs: what consumers need to know.http://www.foodsafety.gov/~dms/fs–eggs.html. Accessed August 6, 2008.

32. Greer FR, Sicherer SH, Burks W, et al. Effects of early nutritional interventions on the development of atopic disease in infants and children: the role of maternal dietary restriction, breastfeeding, timing of introduction of complementary foods, and hydrolyzed formulas.Pediatrics. 2008;121:183–191.

33. Sicherer SH, Sampson HA. Peanut allergy: emerging concepts and approaches for an apparent epidemic. J Allergy Clin Immunol. 2007;120:491–503.

34. Willers SM, Wijga AH, Brunekreef B, et al. Maternal food consumption during pregnancy and the longitudinal development of childhood asthma. Am J Respir Crit Care Med.2008;178:124–131.

35. Shaheen SO, Cullinan P. Peanuts in pregnancy: what is a mother to do? Am J Respir Crit Care Med. 2008;178:113–114.

36. Bønnelykke K, Pipper CB, Bisgaard H. Sensitization does not develop in utero. J Allergy Clin Immunol. 2008;121:646–651.

37. Fox AT, Sasieni P, du Toit G, et al. Household peanut consumption as a risk factor for the development of peanut allergy. J Allergy Clin Immunol. 2009;123:417–423.

38. Gamboa JA. Miscelánea de hábitos y creencias. Biblioteca Virtual de la Yucataneidad.http://www.uady.mx/sitios/editoria/biblioteca–virtual/miscelanea/index.html. Accessed August 11, 2008.

Kommentár

Dr. Mészner Zsófia

ÁNTSZ Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest

A Shelan és Cox szerzőpáros cikke az étkezéssel összefüggő, várandósság alatti infekciós kockázatokat gyűjti össze és kommentálja igen precízen és közérthetően. A cikk igen konkrétan – és érthetően – az Egyesült Államokra vonatkoztatható adatok tükrében elemzi az egyes fertőzések esélyeit, ám egy közép-európai országban, így Magyarországon, ebben a vonatkozásban adódnak különbségek. A potenciálisan keletkező fertőzések kezelési lehetőségei és a magzati fejlődésre vonatkozó kockázatok tekintetében azonban nincs érdemi különbség, így a cikk méltán tarthat a hazai nőorvosok figyelmére is igényt.

Bevezetésként a szerzők azt fejtik ki, mennyi ellentmondásos információval szembesülhet egy várandós, ha tájékozódni szeretne arról, milyen élelmiszerek biztonságosak és melyek kockázatosak leendő gyermekére: ha mindegyiket figyelembe veszi, már alig marad számára olyan élelmiszer, amit ne szorongva kelljen lenyelnie.

Nincs ez másképpen nálunk sem – igen elvétve találni csak nyomtatott formában, a szakmai fórumok (pl. releváns szakmai fórumok, kollégiumok) által jóváhagyott étrendi javaslatokat, élelmiszer-biztonságra figyelmeztető tanácsokat, ám se szeri, se száma az elérhető hírcsatornákon át (pl. női magazinok, internetfórumok, különböző természetgyógyász kiadványok) sugallta ajánlásoknak. A világhálón „biztonságos ételek terhességben” keresésre feljövő első tíz weblapot áttekintve örömmel tapasztaltam, hogy éppen a kommentált cikkel egybehangzó és azok konklúzióival is egybevágó tartalom olvasható az oldalak többségén.

A magyar nyelvben számos szép „beszédes” kifejezésünk van a várandósok evéshez való viszonyára: a várandós asszony „kívánós”, „kettő helyett eszik”, „minden falat vérré válik” stb. A fokozott étvágy – különösen az első terhességi hónapokban – természetes jelenség, ám éppen ezért lenne indokolt minél szélesebb körben közzétenni, és a várandósgondozás során minden leendő anyához írásos formában is eljuttatni a legfontosabb étkezési tanácsokat. Nem mindenki internethasználó, még a bulvársajtó változó színvonalú, zömében azért szakmai szemmel korrekt, ilyen témájú kiadványai sem jutnak el éppen a legveszélyeztetettebb, leghátrányosabb helyzetben gyermeket vállalókhoz.

Első helyre a cikkben is, szerintem is azokat a kockázatokat érdemes tenni, melyek még akkor is nagyon fontosak, ha örvendetesen ritkák. Ilyen a Listeria monocytogenes-fertőzés, melynek elkerülésére a nem pasztörizált tejből készült sajtfélék (penészes, illetve a camembert, brie jellegűek) mellőzése ajánlott, illetve a nem kellően hőkezelt hús és halfélék, földdel szennyezett zöldségekre stb. vonatkozó ajánlások a Toxoplasma gondii-fertőzés elkerülésére.

Évtizedek óta – sokszor magamat „magányos farkasnak” érezve – küzdök a várandósok primer toxoplasmosisának megelőzéséért. Még az orvosi köztudatban is elsősorban a macskák kerülését mint primer prevenciót szokták a legtöbben ajánlani, holott a macskák közismert szerepe ellenére is a legtöbben főzés közbeni kóstolgatás, nem kellően hőkezelt húsfélék fogyasztása miatt betegedhetnek meg. Egyes hazai szeroepidemiológiai vizsgálatok alapján a harmadik évtizedbe lépő magyar nők legfeljebb 5-10%-a fogékony még Toxoplasma-fertőzésre, a lakosság zöme anélkül esik át ezen a fertőzésen, hogy tudna róla. Nem kevés irigységgel olvasok a francia és az ausztriai nőkre vonatkozó szűrővizsgálatokról, mert én akkor is fontosnak tartom a fogékonyak felderítését, ha nincs a megelőzésre alkalmas védőoltás, mert bizonyos – a cikk végén összegzett – életmódtanácsokkal a fertőződés 70-80%-os eséllyel kivédhető!

Nincs említés a cikkben a magyar közvéleményt időről időre felborzoló méz közvetítette botulismus-fertőzésről. Az ellenőrzött, hazai gyártóktól forgalomba kerülő mézek biztonságosnak tekinthetők, az importból származók esetén vannak kétségek – lehet, hogy ez a probléma az Egyesült Államokban ismeretlen, nálunk évről évre leírnak mind felnőttek, mind csecsemők körében egy-egy esetet.

Infektológusként a Szent László Kórházban töltött évtizedek alatt több étel, főleg tojásétel közvetítette Salmonella-járványt is megéltem. Különösen a nyers tojás felhasználásával készülő ételek, édességek kerülését érdemes hangsúlyozni várandósság alatt, és csecsemő-, illetve kisgyermekkorban.

A cikk kitér arra is, hogy a legújabb, evidenciákon alapuló vizsgálatok eredményei alapján nincs különösebb értelme semmilyen diétának az allergia megelőzése érdekében. Tehát ne legyen lelkiismeret-furdalása egyetlen nőnek sem, ha földimogyorót vagy éppen valamilyen tejterméket kíván meg.

Összegezve érdekes és mindenképpen közlésre, figyelemre érdemes cikknek tartom a Shelan és Cox szerzőpáros munkáját. Megfontolandó lenne a közleményt a védőnők szaklapjának is a figyelmébe ajánlani, mert a várandósgondozásban az ő szerepük is vitathatatlan.