Egészségügyi salátatörvény: tálalt a kormány a parlamentnek
A kormány benyújtotta a parlamentnek azt az újabb egészségügyi törvénysalátát, amely egyebek mellett megszüntetné a külföldön dolgozók, tanulók hazai egészségbiztosítását.
Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztés megteremti annak lehetőségét, hogy a háziorvoson kívül a beteg más kezelőorvosa is megismerhesse a beteg által igénybe vett ellátásokat. Az indoklás szerint fontos egészségpolitikai cél, hogy a hatékony gyógykezelés érdekében a kezelőorvosok hozzáférjenek betegeik kórelőzményéhez, elkerülve ezzel az esetleg feleslegesen ismételt vizsgálatokat.
Az orvosnak írásban vagy szóban tájékoztatni kell a beteget arról, hogy megtilthatja a betekintést. A beteg a tiltakozását az egészségbiztosítási szervhez személyesen, postai úton vagy elektronikus úton is eljuttathatja.
A törvényjavaslat bevezetné az intézményi előjegyzési listát. Az egységes, országos várólista követhetőségének érdekében a módosítás technikai jellegű szabályként fogalmazza meg, hogy az egyébként a várólistára kerülő betegek közül azok, akik a ténylegesen igénybe vehető ellátási időponthoz képest, saját kérésükre legalább 14 nappal később kívánják az ellátást igénybe venni, külön intézményi előjegyzési listára kerüljenek. Az intézményi előjegyzési lista vezetésére ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a várólistáéra, mind az adattartalom, mind pedig a szakmai tartalom tekintetében, s ugyanúgy intézményi szinten vezetendő nyilvántartást jelent.
A javaslat szerint az a magyar állampolgár, aki hitelt érdemlően bizonyítja annak tényét, hogy életvitelszerűen külföldön tartózkodik vagy él, és ott rendelkezik egészségbiztosítással, visszamenőleges hatállyal mentesülhet az egészségbiztosítási járulék megfizetése alól. Aki mégis úgy vesz igénybe magyarországi egészségügyi szolgáltatást, hogy már nem volt érvényes taj-kártyája, és már nem Magyarországon fizette a járulékot, köteles az egészségügyi szolgáltatás árát megfizetni az egészségbiztosítónak.
A dokumentum rendelkezik az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) feladatainak bővítéséről is. A javaslat szerint az OMSZ 2014. január 1-jétől átveszi a sürgősségi betegellátást koordináló tevékenységet és szakmai indokok alapján a sürgősségi ügyeleti ellátás hatékonyságának növelése érdekében integrálja a működő mentésirányítási rendszerébe. A mentőszolgálat nem csak elkészíti és kiadja az ügyeleti rendet, hanem a sürgősség ügyeleti ellátását koordinálja, irányítja és felügyeli is. Az ezen tevékenységei során tapasztalt szabálytalanságokat a jogszabályban meghatározott módon kezeli. A mentőszolgálat továbbá koordinálja a közfinanszírozott betegszállítást.
A javaslat rendelkezik a vények megőrzési idejéről is. A vényeket öt évig kell megőriznie a gyógyszertárak mellett a gyógyászati segédeszköz-forgalmazóknak és a gyógyászati ellátást nyújtóknak is. Amennyiben egy gyógyászati segédeszköz öt évnél tovább is használható, úgy a rá vonatkozó vénynek igazodni kell ehhez az időhöz. A gyógyászati segédeszközök tekintetében a törvényjavaslat engedélyezi a közreműködő igénybevételét a házhoz szállításnál a nem támogatott segédeszköz, illetve a miniszter rendeletében meghatározott támogatott eszközök esetében.
A tervezet szerint a közforgalmú gyógyszertárak létesítésére kiírt pályázat elbírálása során előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki olyan településrészen akar gyógyszertárat működtetni, amelytől több mint 1,5 kilométerre van a legközelebbi működő közforgalmú patika.
A törvényjavaslat szerint a kötelező gyógyszerészi tulajdonhányad feletti gyógyszertári üzletrészek értékesítése során az elővásárlási jog gyakorlását kizárnák a családtagok közötti értékesítés esetében. A családon belüli gyógyszertári üzletrészek értékesítése esetében nem méltányos, ha az elővásárlási jog intézménye a családi vagyont képező üzletrész elvesztéséhez vezetne; ezért az ilyen visszterhes átruházásokat ki kell venni az elővásárlás intézménye alól - olvasható a törvényjavaslatban.
