Egészségügyi reform kormányválság után

Legalább olyan érdeklődéssel és némi aggodalommal figyeli a szakpolitika a biztosítási törvény átalakításával kapcsolatos folyamatokat, mint az egészségügyi szakma - mondta dr. Kincses Gyula, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára pénteken, a Magyar Kórházszövetség XX. Kongresszusának egészségpolitikai kerekasztal-beszélgetésén. A szaktárca második embere – más liberális miniszterekkel és államtitkárokkal együtt – kedden beadta lemondását, ezért kellő távolságtartással, inkább a következő kormány(ok)hoz intézett ajánlás formájában fogalmazta meg gondolatait.

A hangsúly az elmúlt év egészségbiztosítás-központú megközelítésétől a következő időszakban olyan irányba tolódik, amelyet az ellátórendszer szerkezetének, a finanszírozási rendszernek a finomhangolása, illetve a lépésről-lépésre történő változtatás jellemez majd – vélekedett az államtitkár. Meggyőződése szerint az európai egészségpolitikusoknak a legnagyobb fejtörést az okozza, hogyan hangolják össze a jóléti rendszerek fenntarthatóságát a globális piacon való versenyképességgel. „Nosztalgiával sírjuk majd vissza a szimbolikus háromszáz forintos önrész-fizetést” – fogalmazott –, az elkövetkező 15-20 évben ugyanis azzal a problémával találják majd szembe magukat a magyar kormányok is, hogy a közpénzekkel való gazdálkodásban kénytelenek lesznek növelni az öngondoskodás, az egyéni felelősség arányát. Kincses szerint ezzel szemben hat az a jelenség, amelyet a népszavazás eredménye jelez: a magyar társadalom – köztük az egészségügyi ágazatban dolgozók – reform-befogadóképessége alacsonyabb, mint azt a kormányzat gondolta, amikor belekezdett az átalakításba – értékelte Kincses Gyula a helyzetet. A társadalombiztosítás átalakítása azonban biztosan folytatódik – szögezte le, remélve, hogy az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény módosítását az MSZP nem úgy képzeli el, hogy egyszerűen kitörli a normaszövegből a befektetőkről, a kisebbségi részvényekről szóló passzusokat.

Ha a szocialista értékeken alapuló biztosítási modellről születik döntés, azt koherens módon, következetesen érdemes végigvinni, fontos megvizsgálni a területi elven működő, például az osztrák modellt, és annak előnyeit átvenni. A benchmarking mellett Kincses Gyula a ciklus hátralévő két évére a „műtét utáni rehabilitációt” ajánlja, vagyis apró lépéseket az elkezdett folyamatokban, így például a jogviszony-ellenőrzésben.

Epidemiológiai adatok szerinti szerkezetváltást javasol a Kórházszövetség

Jóval azelőtt, hogy politikai értelmet kaphatott volna az állásfoglalás, a Magyar Kórházszövetség az egybiztosítós, szolidaritáson alapuló társadalombiztosítási rendszer mellett tette le a voksát - hangsúlyozta dr. Varga Ferenc, a szervezet elnöke, hozzátéve, fenntartják véleményüket. A kórházszövetség úgy véli, a szerkezetváltás és az alapellátás megrekedt reformfolyamatának lezárultával lehet elgondolkodni azon, milyen biztosítási rendszer képes hatékonyabban finanszírozni az egészségügyet. A Kórházszövetség szerint hazai és nemzetközi epidemiológiai adatok, egészségügyi statisztikai mutatók alapján érdemes folytatni a kórházi struktúra átalakítását. Az eddigi reformintézkedések egyik legsúlyosabb hibájának tartják a hosszú távú koncepció hiányát, valamint azt, hogy a döntéshozók nem vették figyelembe a szakértők és a szakmai szervezetek véleményét. A Kórházszövetség szerint az Egészségbiztosítási Alapban képződött szufficit – a járulékfizetői kör bővülése mellett – azáltal jöhetett létre, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézmények alaulfinanszírozottak. Ennek egyik következménye, hogy a kórházak adósságállománya 64,8 milliárd forintra növekedett. Amellett, hogy szükségesnek tartják a HBCS rendszer és a krónikus ellátás finanszírozásának felülvizsgálatát, hangsúlyozák: összhangba kell hozni a szolgáltatók területi ellátási kötelezettségét és a rájuk kiszabott teljesítményvolumen-korlátot. Állásfoglalásukban határozottan elutasítják a fiskális szemléletű pénzkivonást a szektorból.

Megkezdődött a HBCS-k felülvizsgálata

Egyéni megállapodás szerint, polgárjogi szerződéseket kötnek jövőre a szolgáltatók a hatályos pénztártörvény alapján – mondta el dr. Székely Tamás, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatója. A finanszírozási problémákat enyhítheti, hogy részben az Egészségügyi Minisztérium, részben az OEP költségvetéséből elkülönített 400 millió forintból idén megkezdődik a kódkarbantartás és mintegy 100 ezer eset költségfelmérése történhet meg. Az OEP már elkezdte felmérni, mely kórházak vennének részt ebben a munkában. Ezzel összefüggésben az orvosi és intézményi adatbázisokat egységesítik, az ÁNTSZ és az OEP adatai alapján a működési engedéllyel rendelkező, közfinanszírozott, illetve magán szolgáltatói kört is elkülönítik. Székely szerint rövidülhet a finanszírozásban ma jelen lévő három hónapos „csúszás”, amint a teljesítmény-jelentésekben is áttérnek a szolgáltatók a valós idejű, online rendszerre.

Az osztályok 5 százaléka nem felel meg a minimumfeltételeknek

Az országos tisztifőorvos, dr. Falus Ferenc a Kórházszövetség konferenciáján arról beszélt, hogy olyan program elindítását tervezi az ÁNTSZ, amellyel ellenőrizhetik, hogy a szolgáltatók eleget tesznek-e a biztonságos betegellátás diktálta tárgyi és személyi feltételeknek, például annak, biztosított-e az ügyeleti ellátás. Monitorozzák majd az infekciókontroll működését, az ápolásszakmai feladatok teljesülését. Hozzátette: felülvizsgálták az ideiglenes működési engedéllyel rendelkező osztályokat és az eredmény sokkal pozitívabb, mint ahogyan azt a statisztika még januárban mutatta. 233 osztály közül – mire az ÁNTSZ ellenőrei a helyszínre értek – „már csak” 124 nem felelt meg a minimumfeltételek, azaz a kórházak vagy nem jelentették, hogy már beszerezték a hiányzó eszközöket, vagy az ellenőrzés hírére pótolták ezeket. Ezidáig a hazai kórházi osztályok csupán 5 százaléka nem pótolta még azokat a jellemzően ritkán használatos eszközöket, amelyek a minimumfeltételekről szóló előírásban szerepelnek. A kórházszövetség elnöke erre úgy reagált: a legnagyobb problémát nem az eszközök beszerzése, hanem az orvos- és ápolóhiány okozhatja.

Bánky Bea