Egészségügyi költségvetés – így látják a közgazdászok

A jövő évi költségvetés tervezete nem az áttörés pénzügyi terve – állítják közgazdászok a Népszavának. Hiába olyanok a gazdaság makroszámai, mint szinte még soha, a javaslatcsomagban nyoma sincs annak, hogy a kormány az egészségügy problémáival foglalkozna. Erre sem deklarált szándékot, sem pénzt nem találni a parlament elé benyújtott tervezetben.

Bár az E-Alap mintegy 2681 milliárd forintból gazdálkodhat jövőre szemben az idei költségvetés 2442 milliárdjával, a nominális 239 milliárdos többlet egy része már ez év végére „elolvadhat”. Az ugyanis már az idei első hónapok adataiból jól látszik, hogy a kassza év végéig biztosan jelentős pótlásra szorul.

Mihályi Péter közgazdász szerint nyoma sincs annak, hogy a kormány akarna valamit kezdeni az egészségügy problémáival. – Pedig most a makroszámok jók, ha akarnának valamit, akkor most megtehetnék. Az is nyilvánvalóan látszik, hogy az egészségügy helyett családpolitikára, egyházakra, sportra, vasútra akar költeni. Mindennek az a következménye, hogy csúszunk bele a magánegészségügybe, a szegényeknek rossz, a gazdagoknak jó. És a szegényeket nem is fogják észrevenni, mert kívülről az nem látható, hogy a legjobb orvosok mennek át fokozatosan a magánszférába – fogalmazott.

Dózsa Csaba közgazdász szerint miután még nem lehet tudni, mi lesz az idei várható tényleges kiadás, a benyújtott központi költségvetés alapján – papíron – úgy néz ki jövő évre kis mértékben növekszik a GDP arányos egészségügyi költés. Ennek a belső szerkezete azonban kedvezőtlen: az államra jutó rész várhatóan 2020-ban sem éri el az öt százalékot. Míg 2,3-2,4 százalékot közvetlenül a lakosságnak kell finanszíroznia. Az úgynevezett Gyógyító-megelőző ellátási kasszák esetében reálértéken és a GDP növekedési rátát meghaladó növekménnyel számol a kormányzat, amely bizonyára fedezetet nyújt a hároméves bérmegállapodásra. Ugyanakkor további jelentősebb kiadásnövekedést nem terveznek. Mindez azt is jelenti, hogy az egészségügyre szánt összeg nem elég a nálunk fejlettebb uniós országok hasonló kiadásaihoz való felzárkózáshoz. De arra sem, hogy kiemeljük magunkat a jelenlegi helyzetből. Megjósolható, hogy a jövő évi tervezet lényegében nem állítja meg a kórházak további eladósodását, a szakemberek elvándorlását, és nem segíti a külföldön dolgozók hazacsábítását sem. Ha a hazai GDP arányos egészségügyi közkiadást Csehországéhoz hasonlítjuk, ahol ez az arány hat százalék, akkor pusztán a velük való lépéstartáshoz éves szinten közel plusz 500 milliárd forintra lenne szükség az állami egészségügyben.

Törökné Kaufman Zsuzsanna, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) elnöke szerint a jövő évi költségvetésben nem elegendő a pénz a kórházak adósságmenetes működéshez. Hozzátette: EGVE elnökként különösen fájlalja, hogy se a gazdasági, se a műszaki területnek nem jut bérfejlesztésre. Tíz-tizenkét éve nem született érdemi döntés az e területen dolgozók keresetének növelésérő. Ígéret sincs, a kormány az erre irányuló és az egészségügyi kormányzattal, valamint az érdekvédőkkel közösen kialakított javaslatot sem tárgyalta érdemben.