Egészségpolitika a 24. órában
Mozgalmas év vár az egészségügyi ágazatra, ha a kormány végrehajtja a szakmával már javarészt egyeztetett változtatásokat - írja a Világgazdaság.
Feltételekhez kötött többletpénz
Ugyan január vége felé várható csak az egészségügy megmentésére készült Semmelweis-vitairathoz érkezett javaslatok öszszegzése, de a 2011-es költségvetés és a következő évekre prognosztizált gazdasági növekedés ismeretében a fő csapásvonal csaknem bizonyos. Lényegesen több közpénz nem jut a gyógyítóknak, ám a meglévőből a jelenlegi intézményrendszert nem lehet működtetni, ahogy az is valószínű, hogy újrafogalmazzák a tb-járulék fejében járó egészségügyi szolgáltatásokat.
Szakmai szervezetek ugyan évek óta erre biztatják az éppen hatalmon lévő egészségpolitikusokat, ám mindeddig kevés sikert értek el. Többször hozzáfogtak azegészségügy reformjához is, ám a toldozgatás semmit sem segített. A 2007-ben sebtében bevezetett, a társadalommal, a gyógyító szakmával nem egyeztetett változások eleve kudarcra voltak ítélve. Nem ott csökkent az ágyszám, ahol kellett volna, nem vették figyelembe aprogresszivitási szinteket, s a betegek nem szerették a pár száz forintos vizitdíjat. Aztán a gazdasági világválság, majd az ágazatból kivont milliárdok hagytak súlyos nyomot az egészségügyi intézményrendszeren.
A gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadások reálértéken számolva 250 milliárd forinttal maradnak el a 20 évvel ezelőtti, 1990-es szinttől. A 2009-es kassza nominálértéken számolva 50 milliárddal volt kevesebb a megelőző évinél. Lerongyolódott az intézményrendszer, orvosok és szakdolgozók százai, ezrei hagyták el az egészségügyet. A májusban kormányra került Fidesz-KDNP-kormánynak ezzel is számolni kellett, miközben lényeges változtatások után – a korábbi önálló tárca helyett a Nemzeti Erőforrás Minisztérium részeként – kezdte meg munkáját.
Szócska Miklós első lépései
Az egészségügyért felelős államtitkár a kinevezését követően nem sokat késlekedett. Megszüntette az Egészségbiztosítási Felügyeletet, mondván: azt a korábban tervezett több-biztosítós modell miatt alapították. Felfüggesztette a gyógyítási minimumfeltételeket is, mondván, azok nem voltak reálisak. Az előírt tárgyi és személyi feltételek hiánya miatt kórházi osztályok munkáját kellett volna szüneteltetni. Eltörölte a rezidensrendeletet is, amely a végzős orvostanhallgatók számára taszítóvá tette a szakképzési rendszerbe való belépést, mert a szakvizsga megszerzését követően négy évig a gyakorlati képzőhelyen kellett volna maradniuk. Jelenleg folyik az egészségügyi életpályamodell kidolgozása. Szócska Miklósnak szembesülnie kellett a gyógyítóintézmények pénztelenségével is. Kiderült, hogy 72 milliárd forint volt az intézmények fél évkor felhalmozódott adóssága, ebből 36,5 milliárd volt a lejárt számla.
