EBP: az önkormányzatoktól is várnak hozzájárulást
A Magyar Idők szerint a főváros és Pest megye szakrendelőiben is több tízmilliárd forint értékű infrastrukturális és orvostechnikai fejlesztés lehet, eközben az MTI Cserháti Pétert kérdezte.
Az előterjesztés azzal is számol, hogy azon önkormányzatok is hozzájárulnak az ellátás nívójának emeléséhez ezen a téren, amelyek nem adták át a rendelőjüket az államnak, írja a Magyar Idők.
A kormány előterjesztése összességében több tíz milliárd forintos forrásigényt tartalmaz a negyven önálló szakrendelőt illetően (a kórházakhoz tartozó járóbeteg-részlegek felújításához szükséges forrást értelemszerűen az egyes kórházak fejlesztési támogatásai tartalmazzák majd). Mivel azonban ezek jórészt önkormányzati tulajdonú rendelők – 2013-ban a települések többsége úgy döntött, nem adja át a szakrendelőjét az államnak –, az EBP javaslata a helyhatóságok támogatásával is számol, ami reális is, hiszen a fejlesztés alapvetően a betegellátás színvonalának emelését szolgálja, ami mindkét félnek érdeke.
Egyrészt szóba jön például parkolók kialakítása, másrészt kiürülő ingatlanok értékesítéséből származó bevétel visszaforgatása. Az önkormányzatokkal folytatott egyeztetéseken számos helyen felmerült telephely-összevonások lehetősége és többek között az olyan külső ingatlanokban lévő gondozók korszerűsítése vagy beköltöztetése a központi szakrendelőbe, mint amilyen a csepeli tüdőgondozó, amelynek áldatlan állapotával az utóbbi heteken több sajtóorgánum is foglalkozott. A rendelőkre is igaz, ami a kórházakra: egy helyre koncentrálva az erőforrásokat hatékonyabb lehet a működtetés és jobb a hozzáférés is.
Cserháti Péter: 21 milliárd eszközökre
A közép-magyarországi régióban négymillió ember ellátásáról gondoskodik az egészségügyi hálózat, ennek 24 intézménye újul meg a következő években – mondta az MTI-nek Cserháti Péter, az EBP miniszteri biztosa. Ezek közül is kiemelkedik a zöldmezős dél-budai centrum a XI. kerületben, továbbá az észak-pesti centrum, mint a Honvéd Kórházhoz kapcsolódó bővítés a Róbert Károly körúton, ahová az egykori Dózsa György úti MÁV-kórház kapacitásai is átkerülnek. A harmadik pedig a dél-pesti centrum lesz a Haller úton, ahol többek között a Fiumei úti baleseti intézetet is integrálják a Szent István és Szent László kórházzal, valamint az Országos Kardiológiai Intézettel.
A 10 évre tervezett program idei, 40 milliárdos részéről csütörtökön napvilágot látott kormányhatározat szerint ebből 21,2 milliárdot fordítanak eszközbeszerzésre, orvostechnikai fejlesztésekre. Például a Szent János kórházba ennek segítségével kerülhet MR- és érfestő berendezés. Egy korszerű MR-készülék ára hozzávetőleg félmilliárd forint, egy érfestő mintegy 300 millió is lehet.
A 40 milliárd másik felét a beruházások megkezdéséhez szükséges tervezésekre, közbeszerzési, engedélyezési eljárásokra fordítják. Miután javarészt 300 milliós összeghatár feletti projektekről van szó, uniós közbeszerzéseket is ki kell majd írni – fűzte hozzá a szakember.
A kormány várhatóan júliusban ismét foglalkozik a kérdéssel, majd ősszel újabb kormányhatározatban véglegesítik a projekteket, melyekkel a kórházi és járóbeteg-ellátás régiós uniós források híján elmaradt fejlesztését pótolják. Az ellátó rendszer fejlesztése mellett humánerőforrás programot is terveznek, illetve az egészségügyi oktatás és kutatás területén is fejlesztések várhatók, például a Semmelweis Egyetem a betegellátás fejlesztésével együtt mintegy 90 milliárd forintos keretből szeretné ilyen tevékenységének infrastruktúráját megújítani.
