Drámai placebohatás asztmában
Az asztmások által használt inhalátorok valódi hatást fejtenek ki a légutakra, azonban a panaszokat nem enyhítik hatásosabban, mint a placebo – mutatta ki egy új kutatás.
- Drágább gyógyszerekkel büntetnék az orvosokra fittyet hányó betegeket
- Botoxszal enyhítenék az asztmások tüneteit
- Nem szükséges kivárni a baba hathónapos korát a tehéntejjel
- Anti-leukotriének: új lehetőség az asztma kezelésére
- A spray-től a porbelégzőig
- Mi lesz az asztmás gyerekbôl, ha felnô?
- Placebóval a nátha ellen
A New England Journal of Medicine július 14-i számában megjelent közlemény szerint a stabil asztmában szenvedő betegek egy vak, pilot vizsgálatban ugyanolyan mértékű panaszcsökkenésről számoltak be, akár albuterolt, akár placebót inhaláltak, és akkor is, ha ál-akupunktúrát végeztek rajtuk. (A javulás mértéke 50, 45, illetve 46 százalék volt, amelyek közt nincs szignifikáns különbség.) Mindhárom „kezelés” nagyobb mértékben enyhítette a panaszokat, mint ha semmilyen kezelést nem alkalmaztak – a javulás ekkor csak 21 százalékos volt. A kutatást dr. Michael E Wechsler vezette, a Harvard Egyetem és a Women's Hospital munkatársa.
„A placebohatás klinikailag jelentős lehet, és asztmásokban versenyre kelhet az aktív kezeléssel” – vonta le a következtetést a munkacsoport. Ugyanakkor az eredmények arra is felhívják a figyelmet, hogy az orvosoknak nagyon oda kell figyelniük az asztma objektív mutatóira is, jegyezték meg.
Az albuterol erős objektív hatást gyakorolt a légzésre, az átlagos 1 másodperc alatti erőltetett kilégzési térfogat (FEV1) 20 százalékkal nőtt, azaz majdnem háromszor olyan mértékben, mint a másik három csoportban, amelyekben csak 7 százalékos volt az emelkedés.
A betegek azonban nem tudták megbízhatóan detektálni a különbséget az erős objektív hatás és az álkezelések hatása között. Ezért a szerzők azt javasolják, hogy „óvatosan kell kezelni az asztma szubjektív javulását, és a betegség optimális ellátása érdekében elsősorban az objektív mutatószámokat kell alapul venni”.
A vizsgálatba 46 beteget vontak be, akiket véletlenszerűen, kettős-vak módon négy csoportba osztottak és keresztezett vizsgálatot végeztek. Összesen 12 alkalommal jelentek meg a betegek a rendelőben, s a bronchodilatátor szer kimosódása érdekében az egyes vizitek között 3–7 nap telt el.
A nem kezelt csoport a placebo csoport kontrolljaként szerepelt, amit kevés vizsgálatban alkalmaznak – hívták fel a figyelmet a szerzők. Arra is rámutattak, hogy az általuk használt, az asztma szubjektív javulását felmérő kérdőív nem volt validálva, és nem lehetett vele felmérni a tünetek esetleges rosszabbodását – ez gyengesége a tanulmánynak.
