Dohányzás: egyre több európai ország ismeri fel az ártalomcsökkentés fontosságát
A füstmentes technológiák forgalmazására, jelölésére, reklámozására nagyon eltérő szabályozások vannak érvényben az Európai Unió tagállamaiban.
Orvosok és egészségügyi szakértők osztották meg véleményüket, illetve tudásukat a dohányzásról, a dohánytermékek kereskedelmének szabályozásáról és az ártalomcsökkentésről azon a hibrid, részben Görögországban lezajlott konferencián, amelyet a Nemzetközi Szövetség az Egészségért, a Dohányzás Visszaszorításáért és az Ártalomcsökkentésért (SCOHRE /International Association on Smoking Control & Harm Reduction/) elnevezésű egyesület szervezett. Az előadók között szerepelt Dimitri Richter, az athéni Euroclinic Hospital kardiológiai osztályának vezetője, a SCOHRE alapító tagja is, aki a „közegészségügyi szabályozások lehetséges irányairól” beszélt, felvázolva az Amerikai Egyesült Államok és több uniós ország példáját.
A szakértő szerint figyelemre méltó Amerika, valamint az Egyesült Királyság dohányzást érintő szabályozása és politikája, jó gyakorlataik átvételét akár más országok is megfontolhatják. Véleménye alátámasztására Dimitri Richter először az amerikai példát mutatta be. Az USA-ban már évek óta engedélyezett a cigaretta füstmentes alternatíváinak értékesítése, elismerték, hogy ezen új technológiák alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járnak a hagyományos dohánytermékekkel összehasonlítva. Módosított kockázatú dohánytermék (MRTP) értékesítésére kérelmet bárki benyújthat, amelyet az FDA szigorú ellenőrzésnek és felülvizsgálatnak vet alá. Az orvos szakértő szerint az amerikai tudományos közösség lényegében elfogadta, hogy amennyiben a dohányzók egy része valamilyen okból nem szokik le a dohányzásról, akkor számukra is biztosítani kell az ártalomcsökkentés lehetőségét a kevésbé káros alternatívákhoz való hozzáféréssel. Az FDA később bevezette az ártalmaknak való alacsonyabb kitettség fogalmát is, amely azt jelenti, hogy az adott termék használata a cigarettázással összehasonlítva csökkentheti fogyasztója kitettségét a bizonyítottan káros vagy potenciálisan káros anyagoknak, amelyek túlnyomó többsége a cigaretta égése során létrejövő füstben található.
Az Európai Unióban a jelenlegi szabályozás szerint a füstmentes alternatívák engedélyeztetéséhez – a többi közt – be kell nyújtani a termék toxicitására, addiktivitására, összetevőire és károsanyag kibocsátására vonatkozó tudományosan alátámasztott adatokat, illetve kutatásokat arról, milyen fogadtatásra számíthat a termék a fogyasztók, különösen a fiatalok körében; és tanulmányokat arról, hogyan hat a termék az emberi szervezetre, igazolható-e az ártalomcsökkentés, várható-e, hogy a használata leszoktatja a dohányost a cigarettázásról.
Ennek ellenére, a füstmentes technológiák forgalmazására, jelölésére, reklámozására nagyon eltérő szabályozások vannak érvényben az Európai Unió tagállamaiban. Olaszország, Bulgária és Ciprus megengedi, hogy a fogyasztó tudományosan alátámasztott bizonyítékokon alapuló tájékoztatásban részesüljön arról, hogy az új, füstmentes dohánytermékek és elektromos cigaretták használata milyen kockázatokkal jár, milyen ártalmas anyagokat tartalmaznak a cigarettához képest. A norvég kormány is egyre inkább felismeri az alternatív dohánytermékek szerepét a dohányzás okozta megbetegedések visszaszorításában: 2018-ban a norvég közegészségügyi intézet jelentésében megvizsgálta az ártalomcsökkentés lehetőségét a dohányzásban, a potenciálisan kevésbé káros, nikotint tartalmazó termékek forgalmazhatóságának előnyeit és esetleges hátrányait. Arra a következtetésre jutottak, hogy amennyiben korlátoznák az emberek hozzáférését ezekhez az alternatívákhoz, akkor végső soron a hagyományos dohánytermékek fogyasztásának további terjedéséhez járulnának hozzá.
A görög kormány is felkarolta az ártalomcsökkentés politikáját és olyan szabályozást fogadott el, amely különbséget tesz a füstmentes technológiák és a hagyományos dohánytermékek között. Portugáliában ugyancsak jogszabály ismeri el az ártalomcsökkentés létjogosultságát és lehetővé teszi az alternatív dohánytermékekről szóló tájékoztatást a kereskedelemben. Angliában 2016 óta alkalmazzák az ártalomcsökkentést olyan esetekben, amikor a dohányzást, mint káros szokást nem lehet teljesen elkerülni vagy megakadályozni. Felmérések szerint tavaly a szigetországban 100 dohányosból 36 akart leszokni. Közöttük 29 százalék volt azoknak az aránya, akiknek ez egy éven belül sikerült is – ez a százból mindössze kilenc embert jelent. Vagyis 100-ból 91 dohányzó nem tette le a cigarettát. Az ártalomcsökkentő megközelítésnek köszönhetően mégis sikerült jelentős eredményeket elérni: Angliában évek óta folyamatosan csökken a hagyományos dohányterméket fogyasztók száma. Dimitri Richter szerint reálisan csak akkor várhatjuk a cigarettázás eltűnését az életünkből, ha képesek vagyunk a cigarettázást hosszútávon is kiváltani képes, kevesebb káros anyag kibocsátással járó alternatívákat biztosítani a leszokni nem kívánó dohányzók számára.
A kardiológus szerint van mit ellesni az amerikaiaktól, miközben egyre több példa van arra Európában is, hogy a kormányok a jogszabályokba is beépítik az ártalomcsökkentés elvét. A brit és a svéd minta például ezek fontosságának felismerését bizonyítja.
