hirdetés
2021. június. 14., hétfő - Vazul.
hirdetés

Döbbenet után remény az egészségügyi szolgáltatóknál

Diagnosztikai szolgáltatók, műveseellátó cégek, magánellátást nyújtó intézmények egyaránt bajba kerülhetnek annak a kormányzati döntésnek a nyomán, mely szerint állami egészségügyi intézményben hamarosan nem nyújthatnak majd magánellátást, és magánszolgáltató nem részesülhet az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) finanszírozásban.

Bár nyilvánvalóan komoly érvágást jelent, és láthatóan döbbenettel fogadták Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár bejelentését a Napi Gazdaság szerdai konferenciáján  jelen lévők – ahol eredetileg az egészségpénztárak korábbinál nagyobb szerepvállalását készült elemezni a szakma –, egyelőre reménykednek és nem kívánnak részletekbe bocsátkozóan nyilatkozni azt követően, hogy az egészségügyért felelős államtitkár bejelentette: a kormány döntése értelmében a jövőben nem működhet majd magánszolgáltató állami intézményben, és nem részesülhet finanszírozásban magánellátó az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól. Mint arról a MedicalOnline beszámolt, az ágazat vezetője szerdán hivatalosan is bejelentette: a kormány szándéka, hogy teljesen különüljön el az állami és a magán-egészségügyi elátás; mindez szerinte ugyanakkornem zárja ki, hogy a kabinet támogassa a magán-egészségügyi szolgáltatásokat. A nemzetgazdasági tárcánál már készül az erre vonatkozó beruházásösztönző csomag, ami kedvezményeket tartalmaz a befektetőknek, ám a későbbiekben OEP-finanszírozásban csak a társadalombiztosítási alapú egészségügyi ellátást végzők részesülhetnek.

Bár „az ördög nyilvánvalóan a részletekben rejlik majd”, az államtitkár után következő felszólalók közül többen megjegyezték: okafogyottá vált megszólalásuk, hiszen eddig a magánellátások szélesebb térnyerésében reménykedtek. Lapunknak többen megjegyezték, hogy váratlanul érte őket a bejelentés, mert a korábbi szakmai egyeztetéseken nem volt szó ezekről a tervekről. Többek részéről kérdésként merült fel, vajon milyen módon kívánja az állam megoldani a diagnosztikát, a művesekezeléseket, vagy a laborvizsgálatokat végző cégek államosítását, illetve az ellátás folyamatos biztosítását, hiszen ezeket a szolgáltatásokat régóta magáncégek működtetik. Szerettük volna megkérdezni a többi közt, hogy volt-e tudomása bárkinek-e tervekről, azon kívül, hogy Orbán Viktor kormányfő már figyelmeztetett, hogy nem akarnak fizetős ellátást? Szerettük volna megtudni, vajon mit jelenthet mindez az egyes szolgáltatók szempontjából; mekkora bevételtől esnek el, hány beteget kell lemondaniuk, átszervezniük, és mit tudnak ehelyett adni/mondani a dolgozóknak, akik eddig úgy dolgozhattak esetenként, mintha magánellátásban kapnának fizetést, s vajon lesznek-e rések, hogy mégis megmaradhasson például az Uzsoki-modell? Az elképzelések nyilván most formálódnak, de mit gondolnak az ellátók, vajon mi lesz azokkal, akiknek az ellátást magán-intézményben kezdték meg, de szükség van arra, hogy átvegye őket az állami ellátás? Újravizsgálják őket? Megy a beteg másik fizetős ellátóhelyre vagy elesik az ellátástól? És egyáltalán: mi lesz a magán CT, MR-vizsgálatokkal, vagy akár a művesekezelésekkel Magyarországon?

Az Uzsoki-modellt az utóbbi hónapokban mintegy „példaként állították” a szolgáltatók elé. A kórház főigazgatója, dr. Ficzere Andrea azzal kezdte előadását a konferencián, hogy úgy érzi magát, mint a beteg, aki megkérdezi orvosát, hogy mik a kilátásai, mire a doktor közli vele: „Hajrá Szabó néni!” Kérdéseinkre válaszolva a főigazgató asszony csak annyit közölt: szerinte még semmi sem biztos. Véleménye szerint ki lehet alakítani azokat a szempontokat/szabályokat, amikkel a náluk elindult ellátási forma megmaradhat és továbbvihető, csak ki kell dolgozni a megfelelő keretrendszert,  jogi, szakmai és logisztikai feltételeket. Az államtitkárral már felvette a kapcsolatot, aki biztosította a továbbbi egyeztetésről, együttműködésről, és „az Uzsoki minden szempontból a szabályoknak megfelően fog eljárni.”

Egy vidéki kórházban dolgozó osztályvezető sebész és szájsebész az államtitkári bejelentést követően kijelentette, hogy felmond, és külföldre megy dolgozni – figyelmeztetett a lehetséges következményekre Ficzere Andrea, hozzátéve, hogy kórházukban a magánellátásnak köszönhetően, átlátható módon jutnak pénzhez orvosaik, akiknek nem jut eszébe a migráció. Bejelentette azt is, a Magyar Kórházszövetség a fordulat ellenére is hisz az Uzsoki-modellben, és kiáll mellette. Szerinte meg kellene találni azt a megoldást, amivel mégis működhetne az Uzsoki-modell, mert bár a külföldi páciensekre építve indították el a szolgáltatást, őket is meglepte, hogy mára már több hazai beteg tart igényt a fizetős ellátásra, mint a más országból érkezők. Ficzere Andrea hangsúlyozta: a projekt elindítására engedélyt kértek és kaptak a fenntartótól, amelynek csupán annyi kikötése volt, hogy pilot jelleggel kezdjék a szolgáltatást.

Korábban a főigazgató lapunknak  a többi köz elmondta: ők is hátradőlhetnének, mint a legtöbb kórház, panaszkodhatnánk és várhatnák a konszolidációt. Ők azonban nem ezt teszik, hanem saját erőből próbálnak pluszbevételt teremteni. De „nem eszik olyan forrón a kását” dr. Papik Kornél, a Budai Egészségközpont ügyvezetője szerint sem, aki úgy vélte, mind a magán, mind a közfinanszírozott ellátónak megvan a maga hátránya és előnye, ám ha az állam tartja fenn a struktúrát, akkor biztosítania kell a megfelelő kapacitásokat és betegszámot is az üzemmérethez, valamint ahhoz, hogy az orvosok megfelelő gyakorlatra tegyenek szert az egyes eljárások elvégzéséhez.

Évente egymillió vizsgálatot végeznek el 150 készülékkel, döntően a társadalombiztosítás terhére, működésük 93 százaléka az állami kórházakban realizálódik – számolt be előadásában a Diagnoscan Magyarország Kft. vezérigazgatója, dr. Kardos Lilla. Mint elmondta, szabad kapacitásaikat értékesítik azoknak a betegeknek, akik gyorsabban szeretnének diagnózishoz jutni. A közfinanszírozott betegeknek 2 héttől 2,5 hónapig kell várakozniuk a vizsgálatokra, míg a fizető páciensek akár két napon belül is tudnak helyet biztosítani akár a kórházi centrumokban, akár a két privát intézményük valamelyikében. Jelezte azt is, a vizsgálati igény hazánkban nem irreális, az egymillió lakosra jutó CT és MR vizsgálatok száma az unió más országaihoz viszonyítva kevés. Saját betegeik körében készült felmérésükre hivatkozva hozzátette, van igény a térítéses ellátások igénybevételére.

Üdvözölte az államtitkár bejelentését a Magyar Rezidens Szövetség. Dénes Tamás, a szervezet elnöke a MedicalOnline-nak elmondta, ez az első lépés a rendszer rendbetételére, a közfinanszírozott ellátás csak a magán és az állami szolgáltatók szétválasztásával tehető átláthatóvá. Hozzátette azonban azt is, hogy a „tisztítást” követően később felül kell majd vizsgálni a mostani döntést, és a társadalombiztosítást fizető betegek számára is elérhetővé kell tenni a magánellátók nyújtotta szolgáltatásokat – természetesen a megfelelő kiegészítő biztosítás vagy többletdíj fizetés terhére.

A döntéshozók kincstári optimizmussal szemlélik az egészségügyet, és azt hiszik, hogy a megszokott eszközökkel lehet megoldani a problémákat, pedig a betegek szerint ez nincs így. Ők biztonságosabbnak és kiszámíthatóbbnak tartanák az ellátást, ha hálapénz helyett legálisan vásárolhatnának szolgáltatásokat – számolt be a GKI Gazdaságkutató Zrt-vel közösen végzett felmérésükről Váradi Péter, a Prémium Egészségpénztár igazgatótanácsának elnöke, bár azt is hozzátette: míg a paraszolvencia megszüntetésének kérdése korábban hangsúlyos volt, mára eltűnt az államtitkárság céljai közül. A betegek hatvan százaléka nem ismeri a beutalási rendet, nem a jogszabályok szerint használják az ellátórendszert, és tapasztalataikra alapozva úgy vélik, jár nekik a szabad orvos és intézményválas – mutatott rá a kutatás.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke újságírók előtt viszont jó iránynak nevezte a háziorvosi rendszer megerősítése érdekében tervezett kormányzati lépéseket. Szerinte a legnagyobb egészségnyereség a legolcsóbban az alapellátásból nyerhető. Jelenleg az alapellátás büdzséje 100 milliárd forint, de Éger szerint ennek legalább a duplájára lenne szükség ahhoz, hogy stabilan, önfinanszírozóan tudjanak működni a praxisok. A kamarai elnök támogatandónak nevezte azt a kormányzati elképzelést, hogy az állam különválasztja a háziorvosi ellátásra és az egyéb költségekre vonatkozó kiadásokat, és jó lépésnek tartja, hogy a kormány markánsan elkülöníteni tervezi az állami és magánszektort az egészségügyben.

hirdetés

Könyveink