Csúcsra készül az egészségügy

Falus Ferenc országos tiszti-főorvos azonnali meghallgatását kezdeményezte Kupper András (Fidesz), miután a Magyar Nemzet azt írta: az országos tiszti főorvos utasítására a betegellátást ellenőrző szakfelügyelők a jövőben kizárólag Bujdosó László regionális (korábban országos) tiszti főorvos engedélyével végezhetnek vizsgálatot a HospInvest Zrt. által működtetett egri Markhot Ferenc Kórházban.
Az országos tiszti főorvos kérését Brunner Péter, az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ főigazgatója tolmácsolta a szakfelügyelő orvosoknak, ám mint elmondta, ő csupán továbbította a levelet, így az abban megjelentekért Falus Ferenc a felelős. Bár az egészségügyi bizottság ellenzéki képviselői felhívták a testület figyelmét arra, hogy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Hivatalnak a kórház november elsejei átadását követően 60 napja van az ellenőrzésre, a kormánypárti képviselők úgy döntöttek, csak februárban tesznek eleget az ellenzéki képviselő kérésének.
Csáky András (MDF) ugyancsak a sajtóban napvilágot látott ügyekről kért tájékoztatást, amelyek megfogalmazása szerint „beárnyékolják az egészségügy egész rendszerét”. Ezek közül az egyik az Állami Egészségügyi Központ (ÁEK) „epidurál-biznisze”, a másik a Népszabadság Zsaroló levél csecsemőknek című írása. Előbbi szerint a központ szülészetén pénzt kértek a szülő nőktől a gerincközeli érzéstelenítésért, utóbbi szerint pedig dr. Szabó László, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke és dr. Huszár András, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke feltehetően minden csecsemőhöz levelet juttatott el; a levél arra szólítja fel a szülőket, hogy gondoskodjanak a rotavírus elleni, egyébként nem kötelező vakcina beadásáról. Az ajánlás a vakcina ára és az oltás elmaradása esetén a betegápolásra fordítandó összeg arányára is kitér, az esetleges szövődményekre azonban nem.
A képviselő kérésére a bizottság elnöke tájékoztatást kér az ÁEK felügyeletét ellátó honvédelmi minisztertől, bár mint fogalmazott, az ügyben már a katonai ügyészség nyomoz. Az oltást reklámozó levél kapcsán Kökény Mihály a szaktárcától és az ÁNTSZ-től vár a testület számára írásbeli tájékoztatást. Konzultálhattak viszont a képviselők a 2006. márciusában elfogadott, a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséről és gyógyításáról szóló nemzeti program állásáról. Mint azt dr. Kiss István, a program koordinátora, a MOTESZ elnöke elmondta: beszámolója elején segélykérés található annak érdekében, hogy a program végre valóban elfoglalhassa méltó helyét az egészségügyben. A 37 tudományos társaság és 150 szakember által létrehozott program mögül szerinte ugyanis hiányzott a miniszterek és kormányok elkötelezettsége és felelősségvállalása. Mint közölte, a kabinet novemberben ugyan döntött a programban célul tűzött érrendszeri központok kialakításáról, ám hogy pontosan miről, arról a szakmával senki sem konzultált.
A népegészségügyi nemzeti programok megvalósításában valóban volt megtorpanás – ismerte el a testület szocialista alelnöke, Schvarcz Tibor is, ám mint mondta, a Biztonság és Partnerség program elfogadása óta a kormány újra elkötelezett ezek végrehajtásában. A vitában elhangzottakból egyébként kiderült: a központi régióban jelenleg csupán egyetlen helyen, a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórházban van mód kardiológiai rehabilitációra, s pártállástól függetlenül hiába lobbizik évek óta Kecskemét számára a ballonos értágítást, szívsebészeti beavatkozás előtti kivizsgálást lehetővé tevő hemodinamikai laborért a fideszes Horváth Zsolt és a szocialista Garai István Levente, ezt mindmáig nem sikerült elérniük.
Ellenzéki képviselők mellett Préda István professzor, a kardiológiai Szakmai Kollégium elnöke is felhívta a figyelmet arra, hogy a halálozás csökkentése érdekében a heveny koronária szindrómával összefüggő orvosi tevékenységeket ki kellene vonni az ellátásnak gátat szabó teljesítményvolumen-korlát hatálya alól. Mint elmondta, öt év alatt 11 beadványban kérték, hogy az infarktusos betegek PCI-kezelésére ne vonatkozzék ez a szabály. (Egyes adatok szerint vannak kórházak, ahol arra is három hónapos várólista van, hogy EKG-val megnézzék, nem volt-e infarktusuk a betegeknek – legutóbb az MSZP-s Havas Szófia kezdeményezte a várólistákat vezető Egészségbiztosítási Felügyelet bizottság előtti beszámoltatását.)
A sok negatív hír mellett prof. dr. Ofner Péter, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet főigazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy a KSH adatai alapján a várható élettartamban kimutatható javulás elsősorban a PCI-kezelések megszervezésének köszönhető. Mindez jól érzékelhető Közép-Magyarországon és az egyetemi centrumok környékén, ahol működnek ilyen ballonos értágítást végző centrumok. A betegek 30 napos túlélése világszínvonalat jelez Magyarországon, mondta, mint azonban szavaiból kiderült: arról már fogalmunk sincs, mi van a betegekkel a beavatkozás után 60 vagy akár 90 nappal. A helyzeten javítandó, jövő januártól négy budapesti kerületben megkezdik az adatok gyűjtését egy úgynevezett infarktusregiszterbe. Ilyen regiszterre azonban szükség volna más népbetegségek, így például a cukorbetegség és a magas vérnyomás esetében is.

Köbli Anikó