Csapdának érzik a rezidensek az ösztöndíjrendszert

Az ösztöndíj önmagában azért nem csillapítja a fiatalok elvándorlási kedvét, mert annak leteltével az állam egyelőre nem kínál perspektívát a szakorvosi pályára lépőknek, ezzel magyarázható, hogy az idei év első félévében nőtt a 29 év alattiak elvándorlása. Mivel a pályázóknak feltételként vállalniuk kell, hogy az ösztöndíj lejárta után annak időtartamával megegyező ideig – ez maximum öt év lehet –, teljes munkaidőben, vagy annak kétszeres idejéig félállásban dolgoznak közfinanszírozott hazai egészségügyi szolgáltatónál, és nem fogadnak el hálapénzt sem, könnyen csapdahelyzetbe kerülhetnek a fiatalok.

Az ösztöndíjprogramot egyébként nemcsak az adott évben végzett orvosok számára nyitották meg, hanem olyanoknak is lehetőséget adtak, akiknek legalább egy évük még hátra volt első szakképesítésük megszerzéséig. Így már most is vannak jó néhányan, akiknek szembesülniük kellett jövedelmük jelentős csökkenésével, azonban 2016-tól akár ötszáz szakorvosjelölt lép majd ki egyszerre a Markusovszky-ösztöndíj rendszeréből. Ezért a MRSZ szorgalmazza, hogy minél előbb vezessék be a szakorvosi minimálbért, amely azért is indokolt, mert már most bérfeszültséget okoz, hogy a rezidensek képzésében aktívan részt vevő kollégák kevesebbet visznek haza, mint azok, akiket oktatnak. Ajánlásuk szerint ennek a bérnek minimum nettó 275 ezer forintnak kell lennie – a MRSZ korábban bemutatott életpályamodelljében ez kezdő orvosi bérként szerepelt –, ami a jelenlegi szakorvosi fizetéshez viszonyítva 115 ezer forintos többletet jelent. Ennek kifizetése – a MRSZ saját számításai szerint – 25-30 milliárd forintnál többet nem igényelne a költségvetésből, ám ezzel megvalósulhatna az életpályamodell első lépcsője, és orvosolhatóak lennének a felvetett problémák.

Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) büdzséjének jövő évi tervezetében látnak 900 millió forint elkülönített összeget, amely fedezheti a 700 fő medikus ösztöndíját – mondta a MedicalOnline kérdésére válaszolva Dénes Tamás. Mint arról lapunkat tájékoztatta, egyeztetések nem előzték meg az EMMI bejelentését, de úgy véli, hogy a 700 fő a szakképzésbe belépők számát tekintve korrekt lehet, így teljesülhet Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár ígérete, amely szerint valamennyi rezidensnek jár majd a kiegészítés. Bár korábban a szakpolitikus azzal is bíztatott, hogy bevezetik a szakorvosi minimálbért, ennek fedezete egyelőre a rezidensszövetség szerint nem lelhető fel a büdzsében, de úgy vélik, év közbeni átcsoportosításokkal ez áthidalható. Az elnök elmondta azt is, a jövőben igyekeznek elérni, hogy az ösztöndíj ne csak öt évre szóljon, hanem a szakvizsga megszerzéséig járjon a jelölteknek.

Kérdésünkre, mely szerint úgy tűnik, hogy az államtitkárság kihátrált a MRSZ mellől a hálapénz elleni harcban, hiszen míg a paraszolvencia megszüntetésének kérdése korábban hangsúlyos volt, mára eltűnt a döntéshozók céljai közül, Dénes Tamás úgy reagált, hogy szervezetük továbbra is mindent hajlandó megtenni a korrupt rendszer felszámolásáért. Úgy vélte, ennek egyik eszköze a bérek emelése is, amely nem állhat meg a szakorvosok bérének rendezésénél, és a korábban ígért ágazati fizetésemeléseket sem lehet elhalasztani jövőre, mint ahogyan idén ez elmaradt. Az elnök arról is tájékoztatta lapunkat, hogy jelenleg tárgyalások folynak az ágazati szakmai szervezetek között, a tekintetben, hogy milyen módon kérjék ki a kollégák véleményét arról, miben látják jelenlegi problémáik megoldását.