hirdetés
2024. december. 22., vasárnap - Zéno.

Gourlet: a jelenlegi helyzet nem fenntartható

Ahhoz, hogy újabb projektek jöjjenek ide, biztosan tudnunk kell, hogy az ország merre tart – idézi a Portfolio.hu a Sanofi magyarországi vezérigazgatóját.

Christophe Gourlet a lapnak adott interjújában a hazai és a nemzetközi gyógyszerpiac alakulását, és abban a Sanofi helyzetét elemezve leginkább a kiszámíthatóság és a partnerség fontosságát emelte ki. Azt, hogy a magyar kormány is erősen küzd a kiadások lefaragásával, nem tartja különösnek, de a döntések megszületése, váratlanságuk, kiszámíthatatlanságuk számára szokatlan. Ahogy fogalmaz „Jó lenne, ha nem pusztán azt látnánk évről évre, hogy 20-30 százalékkal faragják az egészségügyi kiadásokat, fontos lenne közösen kitalálni, hogy a limitált pénzügyi forrásokat hogyan lehetne a leghatékonyabban felhasználni”.

A terjedelmes interjúból itt csak egyetlen részletet idézünk, azt, amikor a portfolio.hu azt firtatja, hogy Christophe Gourlet hogyan látja  a piac helyzetét, s hogyan reagált a Sanofi költségvetési kurtításokra?

 

„A vállalat, és személy szerint én is abszolút megértem, hogy a magyar gazdaság nehéz helyzetben van, a korábbi években látott eladósodás fenntarthatatlan volt. A közelmúltban az egyensúly megteremtésére és a kiadások mérséklésére bejelentett gazdasági programok előtt Magyarországon az egészségügyre fordított kiadások kicsivel maradtak csak el az OECD-országokra jellemző átlagos értéktől. Most azonban a statisztikák azt mutatják, hogy a helyzet nagymértékben romlott, jelentősen elmaradunk nemcsak az OECD átlagától, hanem akár olyan szomszédos ország egészségügyre vagy gyógyszerre fordított kiadásaitól, mint Szlovákia. Magyarországon az emberek átlagosan hat-hét évvel kevesebb ideig élnek, mint az európai átlagéletkor, emellett az onkológiai és kardiovaszkuláris megbetegedések területén sajnos világviszonylatban is az élmezőnyhöz tartozunk.

A folyamatok javulását nem segíti, hogy az egészségügyre fordított kiadások számottevően csökkentek. Véleményem szerint a jelenlegi helyzet nem fenntartható. Fontos lenne, hogy az iparág szereplői - a gyártók, az orvosok, gyógyszerészek, a disztribútorok, a betegek érdekeit képviselő szervezetek, és persze a kormány - leüljenek és megvitassák, hogyan lehetne a jelenlegi gazdasági környezetben a leghatékonyabb megoldást elérni. Persze fontosak a fiskális szempontok is, de a kiadások ilyen drasztikus visszavágása helyett egy jóval elfogadhatóbb szintet kellene megjelölni a gyógyszerkasszát illetően. A jövő évi költségvetési tervezet és a várható gazdasági növekedés alapján mintegy 0,5%-os lehet 2013-ban a GDP-arányos gyógyszerkiadás, ami messze elmarad az OECD-országok átlagától, ami 1% körül van. Ha nem költünk megfelelő összegeket az egészségügyre, az emberek amúgyis tragikus egészségi állapota tovább fog romlani, ez pedig hosszú távon a gazdasági növekedési kilátásokra és a versenyképességre is erősen rányomja majd a bélyegét. Az egészségügyre fordított kiadás befektetést jelent a jövőbe.

A kérdés második felére válaszolva azt tudom elmondani, hogy egy terület van, amit megszüntettünk, ez az ún. felfedező kutatás. Mindez azonban egy nemzetközi átszervezés része volt, a Sanofinál létrehoztak ún. kutatás-fejlesztési központokat a világban. Áttételesen azonban a lépés kapcsolódik a különböző országok kormányainak ténykedéseihez, megszorításaihoz, mellyel megnehezítik a gyógyszeripari innovációt. Sajnos nem minden magyar kutatónk kapott munkát az új központokban. Kitérnék még ezen a ponton az orvoslátogatókra, náluk folyamatos elbocsátás zajlik a teljes iparágban. Ez alól mi sem vagyunk kivételek, az elmúlt hetekben jelentettünk be további leépítéseket házon belül. Látni kell azonban, hogy ennek nemcsak az ipar oldaláról nézve van negatív hatása. Ezek a szakemberek az orvosok felé edukációs tevékenységet végeztek egy-egy terápiával, betegséggel kapcsolatosan. Az orvoslátogatók nagyarányú elbocsátását a drasztikusan megemelkedett adóteher is magyarázza” – mondja Christophe Gourlet az interjúban.

(forrás: Portfolio.hu)

Könyveink