Chatbottal a meddőség ellen

Az edukáció indokoltságát jól jelzik a számok: a megkérdezettek mindössze 12%-a véli úgy, hogy egészségügyi problémák állhatnak a gyermekáldás elmaradásának hátterében, ellenben 81%-uk nem is gondolt a szűrésre – 8%-uk bár gondolt, végül nem ment el a vizsgálatra. Ennek oka, hogy sokan „nem mernek” vagy nem akarnak orvoshoz fordulni, pedig az idő nem nekik dolgozik: a nők esetében 35 év felett egészségügyi okok nélkül is jelentősen csökken a teherbe esés esélye. Ezért vár jelentős szerep a Merck által kifejlesztett, éjjel-nappal anonim módon igénybe vehető Családért.hu Info Centerre, amely egyszerű, közérthető módon válaszolja meg az érintettek kérdéseit, onnantól kezdve, hogy mikor érdemes meddőségre gyanakodni, egészen odáig, hogy milyen vizsgálatokra lehet szükség, és milyen kezelések érhetőek el ma Magyarországon.

 A csaladert.hu bemutató sajtótájékoztató résztvevői – Volenszki Víta klinikai szakpszichológus, dr. Toldy-Schedel Emil, az Egyházi Kórházak Egyesületének elnöke, dr. Csongvai Csaba, a Merck orvosigazgatója és dr. Balogh István, a Budai Irgalmasrendi Kórház andrológiai szakambulancia vezetője – egyetértettek abban, hogy a megoldáshoz elengedhetetlen az információkhoz való hozzáférés biztosítása, különösen annak tükrében, hogy az elmúlt hónapokban áttörés következett be az ellátások hozzáférhetőségét illetően, hiszen a meddőségi kezelések ma már ingyenesen elérhetők hazánkban a kijelölt centrumokban.

Magyarországon az élveszületések száma – a tendenciát tekintve – 1978 óta csökken. Ezt a monoton visszaesést csak kisebb fellendülések szakították meg – például 2003-2005 vagy 2013-2014 között, amikor a gyorsuló gazdasági növekedés bátrabb családbővítésre ösztönzött –, de tartós trendforduló nem következett be. Miközben a népesség fenntartásához páronként legalább két gyermekre lenne szükség, a valóságban a reprodukciós korban lévő (18-50 év közötti) párok 39%-a gyermektelen, 25%-25%-ának 1, illetve 2 gyereke van, 7%-a 3, 4%-a pedig 4 gyereket nevel – vagyis a döntő többség kettőnél kevesebb gyermeket vállal. A teljes termékenységi arányszám (a szülőképes korú nőkre vetített gyermekszám) az elmúlt évtizedben valamelyest emelkedett: 2016-ban az 1,49-es szint körül stagnált, de 2020-ban 1,55-re nőtt – az elérendő cél a 2 fölötti érték lenne.

Egy a Merck együttműködésével, a Nézőpont Intézet által elvégzett korábbi felmérésben a megkérdezettek többsége egyetértett azzal, hogy a gyermekvállalást állami eszközökkel is segíteni kell: a kutatásban részt vevők 73%-a szerint jó döntés volt a támogatáspolitikán belül a családtámogatás középpontba helyezése. Az eddigi eszközrendszernek ugyanakkor látszanak a korlátai is, és a válaszokból az is kirajzolódott, hogy az érintettek más típusú segítségre is vágynának. Az utódnemzési – meddőségi – problémával küzdő párok célzott megsegítését 63%-uk említette.

Az előrelépéshez szükség van arra, hogy az érintettek mielőbb orvoshoz forduljanak és ezt ösztönözni szükséges. A meddőség okait elhárító eszközök és eljárások széles körű hozzáférhetővé tétele éppúgy fontos, mint egy átfogó szűrési és diagnosztikai program, és kiemelt fontosságú lenne a mindezeket népszerűsítő kiterjedt tájékoztató kampány. „A magunk eszközeivel próbálunk segíteni az információátadásban, a Merck ezért hozta létre a csaladert.hu oldalon elérhető anonim Info Centert, amely minden szükséges információt, anonim módon biztosít az érintettek számára, kezdve onnan, hogy mikor érdemes meddőségre gyanakodni, hogy milyen kezelések léteznek és ezekre hogyan érdemes felkészülni. Mindez elősegítheti, hogy időben megkapják a megfelelő segítséget” – fogalmazott dr. Csongvai Csaba, a Merck orvosigazgatója.

Az informáltság az okok tisztázásához is fontos előfeltétel, ennek jegyében 100 fős szűrőprogram keretében vizsgálták a férfiak termékenységi problémáit. A Merck támogatásával, a Budai Irgalmasrendi Kórház andrológiai szakambulanciáján elvégzett kutatás szakmai vezetője, dr. Balogh István osztályvezető volt. A vizsgálatokból kiderült, hogy még a normál spermaképű férfiak 25 százalékánál is találtak olyan, az oxidatív stresszel összefüggő problémákat az örökítőanyagban, amelyek magyarázatul szolgálhatnak a terméketlenségre.

A sajtótájékoztatón szóba került a meddőséggel kapcsolatos vizsgálatok és kezelések állami finanszírozása is. Ma már szinte az összes asszisztált reprodukcióval foglalkozó intézetben elérhető a meddőség térítésmentes kivizsgálása és kezelése, sőt, az eddig komoly anyagi terhet jelentő gyógyszerek is csaknem teljesen ingyenesek.

Az „asszisztált reprodukciós” eljárások (inszemináció, in-vitro fertilizáció-IVF /lombikprogram/) teljes TB-támogatást élveznek. Az IVF kezelések esetében 5 embrióbeültetéssel végződő kezelési ciklust támogat a TB, és sikeres szülés után újabb 4 lehetőséget finanszíroz.