Jól szervezett ellátóhálózat
Cél: a beteg-együttműködés fokozása
A Magyar Hypertonia Társaság december 1–3. között tartja soron következő, 19. kongresszusát. De Châtel Rudolf professzorral, a társaság előző elnökével a hipertónia-ellátás helyzetéről, a magas vérnyomás kezelésével kapcsolatos újdonságokról beszélgettünk.
- A családorvos szerepe az idült vesebetegség ellátásában
- Hatásos vérnyomáscsökkentés 24 órán át, a kardiovaszkuláris kockázat további csökkentésével
- Traumás agysérülés után évekig fokozott a stroke kockázata
- Legpontosabb az otthon, gyakran mért vérnyomás
- Akinek jól kezelik a magas vérnyomását, az nyugodtan kávézhat
- Együttműködésen alapuló terápia
- Egymillióan azt sem tudják, hogy betegek
– Milyen tapasztalatai voltak a társaság elnökeként eltöltött évek során?
– A Magyar Hypertonia Társaságban négy évenként választjuk újra a vezetőséget, az új elnököt pedig egy évvel korábban. Én már 2009-ben leköszöntem, és átadtam az elnökséget Kiss Istvánnak, aki a társaság egyik motorja, korábban alelnök, illetve főtitkár volt.
Kezdettől fogva – azóta, hogy Farsang Csaba professzorral és másokkal létrehoztuk a Magyar Kardiológusok Társasága Hypertonia Munkacsoportjának jogutódjaként – a Magyar Hypertonia Társaság az egyik legaktívabb a MOTESZ orvostudományi társaságai között, és taglétszám tekintetében is benne van az első ötben.
A magas vérnyomás a leggyakoribb népbetegségek közé tartozik, és társaságunk kellő hangsúlyt helyez mind a megelőzésre, mind a hipertónia kezelésére. Létrehoztuk a hipertónia-ellátóhelyek országos hálózatát, amelyek a gondozáson kívül a továbbképzésben is fontos szerepet játszanak. Hasonlóan jól szervezett ellátóhálózattal rendelkeznek egyébként a cukorbetegek és a vesebetegek is.
– Milyen újdonságokról lehet beszámolni a hipertónia kutatásában, illetve kezelésében?
– Az elmúlt évek során egy fontos új gyógyszer jelent meg: egy direkt reningátló, amely szélesíti a terápiás lehetőségeket. Igazi áttörés húsz éve történt, amikor megjelentek a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer gátlói. A nemzetközi kutatásokat figyelemmel követve az mondható, hogy újabb nagy áttörés a közeljövőben nem várható.
A páciensek gyógyszeres ellátása megoldottnak tekinthető, sokféle gyógyszer van, amelyek közül meg lehet találni az adott betegnek legmegfelelőbbet. Probléma viszont, hogy a betegek együttműködése sokszor nem megfelelő, gyakran abbahagyják a gyógyszerszedést.
Angliában szerveznek most egy nagy nemzetközi felmérést, amiben a Magyar Hypertonia Társaság is részt vesz, amely a betegek gyógyszerszedési szokásainak változásait hivatott feltárni.
Napjainkban világszerte igyekeznek nagyobb hangsúlyt fektetni a hipertónia megelőzésére, nálunk is erre kellene jobban figyelni, ráadásul ez sokkal olcsóbb is lenne, mint a kialakult betegség kezelése.
Az egészséges életmódra nevelés, a lakosság egészségtelen táplálkozási szokásainak megváltoztatása, a testmozgás növelése, a dohányzás elhagyása, az alkoholfogyasztás mérséklése a betegek és az egészségesek körében a Magyar Hypertonia Társaságnak mindig is prioritása volt. Az egészséges életmód késlelteti az életkor előrehaladásával jelentkező hátrányos elváltozásokat, mérsékli a kardiovaszkuláris kockázatot.
A beteg-együttműködés javítása és az egészséges életmód kialakítása mellett a harmadik szempont, amit megemlítenék, az, hogy Magyarországon is vannak olyan betegek, akik a drágább szert még akkor sem tudják megfizetni, ha azt viszonylag nagymértékben támogatja az OEP. A 40–50 éve használt gyógyszerek olcsóbbak és jók, azonban a kollégák egy része hajlamos ezektől elfordulni. A gyógyszeres ellátás problémái, az, hogy az újonnan kifejlesztett szerek nagyon drágák, persze a feltörekvő országokban jelentkeznek különösen súlyosan.
– Újabban szóba került a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer gátlóinak veserákot okozó hatása. Mennyire jelentős ez a probléma?
– Minden gyógyszer kapcsán feltűnnek mellékhatásokkal kapcsolatos anekdotikus vagy részben tudományosan is igazolt felvetések. A vérnyomáscsökkentőknek olyan nagy hozadékuk van az egészségben megélt évek és a túlélés szempontjából, hogy az említett, ezrelékben mért veszély messze eltörpül mellette.
– Vannak-e olyan gyógyszerfejlesztések, amelyek a beteg-együttműködés fokozását célozzák?
– Az elmúlt öt évben komoly előrelépések történtek ezen a területen, a gyógyszergyárak is fontosnak érzik ezt a szempontot, ezért több fix kombináció is megjelent, amelyekkel egyszerűbbé válik a beteg kezelése, és ezt erősíti, hogy elég a napi egyszeri vagy maximum kétszeri bevétel. Bőségesen vannak ilyen termékek, és napjainkban is jönnek ki újabb jó kombinációk.
– Vannak-e olyan szerek, amelyek az Ön véleménye szerint nagyobb támogatást érdemelnének, vagy amelyeket be kellene fogadnia a biztosítónak?
– Mint mindenütt az egészségügyben, a hipertónia-ellátás területén is meg kell találni a megfelelő költség-haszon-arányt. Az OEP tudatos, megalapozott döntéseket hozott, és elsősorban a generikus szereket támogatja, amelyeket a gyártók olcsóbban adnak. Az originális szerek támogatottsága is megfelel az ezektől a szerektől elvárható plusz haszon szintjének. Türelemmel, hozzáértéssel, a betegek rendszeres ellenőrzésével a támogatott szerekkel megfelelően kezelhetők a betegek.