Betegjogokról, emberi méltóságról a parlamentben
A betegjogokról és az emberi méltóságról is beszéltek a képviselők kedden napirend előtt az Országgyűlésben. Megalapozták a költségvetést és törvényt módosítottak a GDPR miatt is.
Napirend előtt
DK: nem érvényesülnek megfelelően a betegjogok
László Imre, a DK képviselője azt mondta, hogy a Magyarország nem áll jól a betegjogok érvényesülése szempontjából. Egy felmérést idézett, amely szerint az esetek 42 százalékában sérül az egészségügyi ellátáshoz való jog, 28 százalékában az emberi méltóság, 15 százalékában pedig a tájékoztatáshoz fűződő jog. A kormány a saját elitjének luxusfeltételekkel működő kiváltságos rendszert hozott létre, miközben a magyar kórházak jelentős része nem felel meg a minimumfeltételeknek sem, a hiányzó létszám és műszerek vagy az épületek állapota miatt, értékelt.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi baloldali kormány intézkedései (négy kórház bezárása, a vizitdíj és a kórházi napidíj melletti kiállás, 6 ezer egészségügyi dolgozó elbocsátása és 16 ezer aktív kórházi ágy leépítése) nem a betegjogokat és az egészségügyhöz való hozzáférést segítették. Hozzátette: a kormány 2010 óta azon dolgozik, hogy a betegek jogai integrált jogvédelmi rendszerben valósuljanak meg. A betegjogi képviselők mindenhol elérhetők, emellett plakátkampányt is indítottak, hogy minden beteg a saját jogaival tisztában legyen, fejtette ki az államtitkár. Szerinte a rendszer iránti bizalmat jelzi, hogy emelkedik a betegjogi képviselőkhöz érkezett bejelentések száma. Hangsúlyozta: az utolsó baloldali kormányhoz képest 647 milliárd forinttal több jut jövőre az egészségügyre. "647 milliárd okunk" van azt mondani, hogy miért érvényesülnek most jobban a betegjogok, mint az önök idején, fogalmazott.
KDNP: a rendezett világ és az emberi méltóság nem ellentétes egymással
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a kormány eddigi törvényalkotási tevékenységét értékelve amellett érvelt, hogy a rendezett világ megteremtése és az emberi méltóság nem ellentétes egymással. Példaként hozta a közterület rendjének védelmét, ami szerinte szolgálja a hajléktalanok és a közlekedők emberi méltóságát is. Hozzátette: a szólás- és a véleménynyilvánítás szabadságát védeni kell, de eközben mindenkinek joga van saját otthonának biztonságát és magánéletét védeni. Fontos az önvédelem erősítése és a keresztény kultúra védelme a Magyarországot és Európát érő tömeges bevándorlás miatt, de az igaz üldözöttek segítése is az, mondta.
Rétvári Bence az elhangzottakra úgy reagált: az elmúlt években a kormányzat olyan kérdésekkel foglalkozott, amelyek több évtizede okoznak problémát. Szerinte "tabudöntő" volt, amikor a magyar kormány 2015-ben az európai emberek védelmét helyezte az első sorba. Az ellenzék tűzzel vassal tiltakozik a kormány intézkedései ellen, majd később már úgy emlékeznek, hogy ők is támogatták ezeket, jegyezte meg.
Határozathozatalok
Elfogadták a jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslatot
A parlament elfogadta a jövő évi központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslatot, amely 42 jogszabályt módosít. A 134 igen szavazattal, 58 nem ellenében jóváhagyott törvény pontosítja a kormányülések dokumentálásának szabályait. Az ülésről készült összefoglalót a Miniszterelnöki Kormányiroda őrzi. Az ülésről készült dokumentáció anyaga nem selejtezhető, kezelésével és megismerésével kapcsolatban a köziratok, a minősített adat védelméről, továbbá a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló rendelkezéseket kell alkalmazni.
Augusztustól évente emelkedik az országgyűlési képviselők tiszteletdíja, amelyet az előző évi átlagbér háromszorosában határoz meg az országgyűlési törvény. Aki egy állandó bizottság tagja, alapilletményének 1,2-szeresét, aki legalább két testület munkájában vesz részt vagy a törvényalkotási bizottságban foglal helyet, az alapilletmény 1,4-szeresét kapja. A frakcióvezetők az alapilletmény kétszeresében részesülnek, helyetteseik annak 1,7-szeresében, de helyettesi díjazást csak minden megkezdett huszonöt tag után egyszer fizetnek. Az Országgyűlés elnöke az alapilletmény 2,7-szeresét kapja. A jogszabály rendelkezik az ügyészeknek járó illetménypótlékok növeléséről is szeptember 1-jétől. Például a legfőbb ügyész vezetői pótléka az illetményalap 400 százaléka, helyetteséé a 300 százaléka, a fővárosi főügyészé pedig a 200 százaléka.
Az elfogadott javaslat az újonnan létrejött Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) utalja többek között a szakképzést, a Magyar Tudományos Akadémia költségvetési támogatását pedig az ITM költségvetési fejezetébe helyezi át.
Újabb törvénymódosítás a GDPR hatályba lépése miatt
Az Országgyűlés 158 igen, 1 nem szavazattal és 33 tartózkodás mellett elfogadta az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek az Európai Unió adatvédelmi reformjával összefüggő módosításáról, valamint más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az EU új adatvédelmi rendeletének (angol rövidítéssel: GDPR) május 25-i hatályba lépése után a parlament már elfogadott egy törvényt, amely a végrehajtáshoz nélkülözhetetlenül szükséges rendelkezéseket állapította meg, adatvédelmi felügyelő hatóságként pedig a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH) jelölte ki. A mostani jogszabály további kiegészítő, a hatóság eljárását, működését szabályozó normákat tartalmaz.
A törvényben önálló fejezetként szerepel a bírósági adatkezelési műveletek ellenőrzése, ennek eszköze az adatvédelmi kifogás, amelyet az alapügyben eljáró hatóságnál írásban lehet előterjeszteni. A bíróság azt vizsgálja meg, hogy az eljáró bíró, ülnök vagy igazságügyi alkalmazott az adatkezelés során a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályi és uniós előírásoknak megfelelően járt-e el.
