2021. június. 15., kedd - Jolán, Vid.
hirdetés

 

Baráti baktériumokkal az influenza ellen

A számunkra hasznos baktériumok nemcsak az emésztést segítik, hanem védenek az influenza ellen is – olvasható a Proceedings of the National Academy of Sciences március 14-i számában.

A Yale Egyetem egyik kutatócsoportja Akiko Iwasaki vezetésével azt mutatta ki, hogy a neomicinnel kezelt egerek fogékonyabbak voltak az influenzára, mint a kontroll állatok. Kiderült, hogy a neomicin-érzékeny baktériumok, amelyek jelen vannak az egészséges egerekben, egy specifikus folyamatot indítanak be, amelynek eredményeként olyan T-sejtek és antitestek keletkeznek, amelyek felveszik a harcot a tüdőben az influenzavírusokkal.

A baktériumok aktiválják az immunrendszer ún. inflammaszóma fehérjekomplexeit, amelyek ennek hatására érett állapotba hozzák az egyik immunfehérje, a citokin interleukin 1-β prekurzor alakját. Ezután a citokin interleukin 1-β arra készteti a dendritikus immunsejteket, hogy a tüdő nyirokcsomóiba vándoroljanak, ahol hatásosan megtámadják az influenzavírusokat. Ha neomicinnel kiirtották a folyamatot beindító baktériumokat, az inflammaszómák nem aktiválódtak, és az influenzavírusok gyorsan elszaporodtak.

„Ez a tanulmány mérföldkő; a kutatás új útjait tárja fel, és új lehetőségeket sugall a vírusfertőzések megelőzésére és kezelésére” – mondta Sarkis Mazmanian, a pasadenai California Institute of Technology mikrobiológusa.

A mikrobiológusok már az 1950-es évek óta tisztában vannak azzal, hogy az emlősökben élő baktériumok kölcsönhatásba lépnek az immunrendszerrel – ezt jelzi az a régen ismert jelenség is, hogy ha újszülött egerekben kiirtják ezeket a baktériumokat, akkor az állatokban nem alakul ki normális immunrendszer.

A legutóbbi évtizedben a kutatások elsősorban arra irányultak, hogy felfedezzék, hogy milyen módon szabályozzák a baktériumok azokat az immunfolyamatokat, amelyek fontosak a gazdaszervezet bélrendszerének egészségéhez – a szervezet mintegy 100 trillió ártalmatlan vagy jótékony hatású baktériumának túlnyomó többsége, amelyekkel szimbiózisban élünk, ugyanis a bélben található. Hatásukra példa, hogy ha felborul bizonyos baktériumok mennyiségének egyensúlya, akkor ennek hatására túlaktiválódhatnak a gyulladáskeltő sejtek és gyulladásos bélbetegség alakulhat ki.

Több alapos vizsgálat is jelezte, hogy a jótékony bakteriális interakciók nem korlátozódnak a bélre, de Iwasaki és munkatársai mutatták ki először, hogy milyen módon harcolnak a baktériumok a fertőzés ellen a tüdőben.

Mint David Artis, a philadelphiai Pennsylvaniai Egyetem immunológusa hangsúlyozta, bebizonyosodott, hogy bizonyos antibiotikumok befolyásolják a fertőzésre adott reakciónkat, és ezért csak akkor szabadna antibiotikumot alkalmazni, ha feltétlenül szükséges, főleg influenzaszezonban. Egyben az is világossá vált, hogy – a velünk szimbiózisban élő baktériumfajok arányának megváltoztatása révén – étrendünk is befolyásolhatja a vírusok elleni védekezőképességünket – tette hozzá.

Dr. Weisz Júlia
a szerző cikkei

(forrás: Nature News)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink