Balogh Zoltán: Az Emmi elkötelezett a szakdolgozók ügyében
Elégedettek akkor lennének, ha a 12 pontjukkal kapcsolatban konkrét lépéseket tenne a kormány – mondja a 24.hu-nak Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke.
Bár a MESZK kiáltványra jókora késéssel érkezett államtitkári levél érdemi válaszokat nem ad a felvetésekre, a MESZK elnöke pozitív megerőstíésnek nevezte azt, és szerinte fontos irányt mutat, mert az olvasható ki belőle, hogy az Emmi elkötelezett az ügyben. Igazán elégedettek azonban akkor lennének a szakdolgozók, ha a 12 pontjukkal kapcsolatban konkrét lépéseket tenne a kormány a közeljövőben – mondja Balogh Zoltán elnök, aki szerint bár most a várakozás ideje van, sok idő nincs a járvány közelgő negyedik hulláma miatt.
Balogh azért is bizakodó, mert az elmúlt napokban elindult az együttműködés az Országos Kórházi Főigazgatóság és a kamara között, így reméli, hogy néhány héten belül valódi megoldásokat kapnak problémáikra, amelyek jelentős része továbbra is a március 1-jén életbe lépett szolgálati jogviszonyról szóló törvényből fakad. A MESZK elnöke szerint
Az új egészségügyi szolgálati törvényben ugyanis megváltozott a szolgálati elismerés (azaz a jublieumi jutalom, amit minden közalkalmazott kap egyszeri juttatásként) mértékének számítása. Noha továbbra is 25, 30 és 40, szolgálatban eltöltött év után jár a jutalom, korábban ezekbe az évekbe csak a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltöttek számítottak bele. Az új szabályozás azonban ide vesz minden, egészségügyi dolgozói jogviszonyban eltöltött évet, tehát a magánszolgáltatónál vagy akár külföldön ledolgozottakat is.
A számítási módszer megváltozása bár látszólag kedvező, azzal járt, hogy sokan azok közül, akik az új törvény március 1-jei hatálybalépése környékén töltötték volna be valamelyik kerek évfordulót, a közalkalmazotti státuszon kívüli évek beszámítása miatt átcsúsztak ezen a mérföldkőn, és így nem váltak jogosulttá a jutalomra.
Balogh Zoltán becslése szerint több ezer szakdolgozót sújt a jutalmak elmaradása, amit lehetne orvosolni, ám a kormány ezt egyelőre nem tette meg. Mint ahogy a jelentős mértékű bérrendezés, azon belül az ügyeleti díjak rendezése is várat magára. A szolgálati jogviszonyban alkalmazott szakdolgozók többségénél bércsökkenést okozott az új munkaszerződés abból adódóan, hogy ügyeleti rendszerben fogalkoztatták őket, és ebben kedvezőtlenebb az új bérszámítás.
–