Bajban van az idegtudomány 3./TOP12
Októberben írtunk arról, hogy az idegtudomány gyermekbetegségektől szenved, s csak a töredéke igaz annak, amit az agyunk működéséről tudni vélünk.
Az év végén felidézzük azokat a témákat, amelyek 2013-ban a legjobban érdekelték a MedicalOnline olvasóit.
Igazán váratlan eredményt hozott az a kísérlet, amikor Craig Bennett, a Santa Barbarai University of California idegtudósa egy döglött lazacot tett fMRI-be: a hal agya és gerincveleje idegi aktivitás jeleit mutatta. Mint az eredményről beszámoló cikk szerzői írják, egy tipikus fMRI az agyról 130.000 három dimenziós pixelből (voxel) álló képet készít. A kutatók speciális szoftverek segítségével keresnek ebben az óriási adathalmazban olyan voxel-csoportokat, amelyek együtt villannak fel akkor, amikor a kísérleti alany valamilyen tevékenységet végez a berendezésben.. Az lenne az ideális, ha az adatsort kétszer rögzítenék, s ezek összahasolításával ki lehetne szűrni a véletlen felvillanásokat. Azonban ezt a szabályt, az fMRI-vizsgálatok fele nem követi. Ezek a vizsgálatok tehát vudu-összefüggéseket tárnak fel, és különösen a személyiség összetevőivel kapcsolatban túlzottan leegyszerűsítő képet propagálnak. A téves elméleti következtetések a gyakorlatban is nagy kárt okoznak, gondoljunk csak arra, hogy az fMRI-eredményeket már bírósági tárgyalásokon is használják – írtuk cikkünkben, melyet itt olvashat el, ha esetleg lemaradt róla.
