Az önbarnítók veszélyei
Az önbarnítókban lévő dihidroxi-aceton bomlása során keletkező formaldehid hordoz veszélyeket magában, írja a PharmaOnline.
Míg az egészséges napbarnított színét elnyeri a bőr, az időt igényel. Sokan ezt az időszakot hidalják át önbarnítók alkalmazásával. Időről időre megjelennek azonban hírek, amik a tubusból nyert barnaság veszélyeire hívják fel a figyelmet.
Valóban veszélyesek ezek a szerek? Mire kell ügyelni az alkalmazásukkor? A kérdésekre a PharmaOnline keresi a választ.
A dihidroxi-aceton Maillard-reakciója áll a háttérben
A legtöbb önbarnító szer dihidroxi-acetont (DHA) tartalmaz. Ez a vegyület a szaruréteg keratinjának aminosavaival lép Maillard-reakcióba, ami során barnás színű, úgynevezett melanoidok képződnek. Ez a hatásmechanizmus egyben azt is megmagyarázza, hogy a szaruréteg vastagságától függően miért jönnek létre sok esetben nem kívánatos színárnyalatok például a könyök, a térd vagy a kéz belső felületén.
Néhány készítményben a dióból nyert, szintén barnás színt adó juglon is megtalálható. A csíkmentes, egyenletes színhatás érdekében a megvastagodott szaruréteget célszerű az önbarnítás előtt peeling-gel eltávolítani, a kezeket pedig a készítmény alkalmazását követően alaposan megmosni. Sokan a könyök és a térd területét védőkrémmel kenik be az önbarnító felvitele előtt.
Maximum nyolc óra alatt nyerhető barnaság
A DHA-s önbarnítók alkalmazásának az eredménye általában már egy óra elteltével tapasztalható. A végleges, maximális intenzitású szín azonban körülbelül nyolc óra elteltével alakul ki. Rossz hír, hogy az önbarnító flakonból nyert barnás bőrtónus nem tart sokáig. Mivel felületes „festésről” van csak szó, a szaruréteg fokozatos lehámlásával együtt a napbarnítottnak tűnő barnás szín is egyre inkább „lefoszlik”. A színhatás jellemzően maximum öt-hét napig áll fenn.
A DHA nem veszélyes, a bomlásterméke viszont az
A dihidroxi-aceton, aminek származékai a humán anyagcsere termékei között is megtalálhatók, veszélytelennek tekinthető. A modern önbarnítókban egyébként kisebb koncentrációban alkalmazzák a DHA-t, mint régebben. Ez alapján kijelenthető, hogy az önbarnítókkal nyert barnaság nagy valószínűséggel kevésbé veszélyes, mint a napozással, az UV-sugárzás révén nyert bronzos bőrszín.
A DHA-val szemben a vegyület bomlása során képződő formaldehid káros hatású. Az önbarnítók veszélyeiről szóló cikkekben is elsősorban erre hívják fel a figyelmet. A DHA-s önbarnító szerek hosszú ideig való tárolása fokozza a bomlás valószínűségét. A magas hőmérséklet pedig gyorsítja a bomlásos reakciót. Célszerű ezért hűvös, sötét helyen tárolni az önbarnító készítményeket, és azokat a lejárati időn túl nem szabad alkalmazni.
Allergiás reakciók előfordulhatnak
Mint bármilyen kozmetikai készítménynél, az önbarnítóknál is felléphetnek túlérzékenységi reakciók. Ezek elsősorban a konzerválószerekre és a termékekben alkalmazott illatanyagokra vezethetők vissza. Ez utóbbiak hozzáadásáról a dihidroxi-aceton kellemetlen szaga miatt nehezen lehet lemondani.
Van, akit nem barnít a DHA
Az emberek körülbelül 10 százalékánál a DHA-s önbarnítók nem működnek, esetükben a keratinban nincs jelen a DHA reakciópartnere. Náluk az eritrulóz-tartalmú önbarnítók javasolhatók, amiknek a hatása 24–36 óra elteltével jön létre, de az ilyen módon nyert barnaság tartósabb, mint a DHA-s. Az eritrulóz előnye, hogy abból nem keletkeznek potenciálisan toxikus bomlástermékek. Számos termék napjainkban már a DHA és az eritrulóz kombinációját tartalmazza.
(Forrás: Pharmazeutische Zeitung)
