Őssejtekből képeztek csontsejteket debreceni kutatók
A Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Karának kutatói olyan módon módosították a fogbélből származó őssejteket, hogy azok a megfelelő körülmények között új csontszövet képződését segíthetik elő. Az egyelőre még kísérleti stádiumban lévő eljárás a jövőben új lehetőségeket nyithat a fogászati és traumatológiai beavatkozások során.
A modern fogászat és traumatológia egyik legnagyobb kihívása a sérült vagy hiányzó csontszövet pótlása. Bár ma már számos csontpótló anyag áll rendelkezésre, ezek nem minden esetben képesek tökéletesen utánozni a természetes csontregeneráció folyamatát. Emiatt világszerte intenzív kutatások folynak olyan megoldások fejlesztésére, amelyek a szervezet saját gyógyító mechanizmusait használják fel a csontképződés elősegítésére.
Az őssejtek különleges tulajdonsága, hogy megfelelő körülmények között különböző sejttípusokká képesek alakulni. A kutatók ezért régóta vizsgálják, miként lehet ezeket a sejteket csontképző sejtekké differenciálni.
Hrubi Edit, a Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Karának adjunktusa elmondta: a közelmúltban lezárult kutatásuk során fogbél eredetű őssejtekkel dolgoztak. Ezek az egyéb okból eltávolított bölcsességfogakból viszonylag egyszerűen kinyerhetők, és megfelelő körülmények között képesek csontképző sejtekké átalakulni.
A kutatás során a szakemberek olyan genetikai információt juttattak az őssejtekbe, amely lehetővé teszi, hogy azok a csontképződésben szerepet játszó fehérjéket termeljenek. Az így létrehozott sejtek egy BMP-2/7 nevű heterodimer fehérjét képesek előállítani.A fogbélből kinyert őssejtek fehérjetermelését egyfajta be- és kikapcsoló rendszerrel szabályozzuk. A sejtek csak akkor kezdik el termelni a BMP-2/7 heterodimert, amikor doxiciklint, egy jól ismert antibiotikumot adunk hozzájuk. Ez lehetőséget teremthet arra, hogy a jövőben pontosabban szabályozzuk, mikor és milyen mértékben induljon el a csontképződés – magyarázta Hrubi Edit.
A technológia jelenleg még kísérleti fázisban van. A BMP-homodimer fehérjéket (a BMP-2 és a BMP-7) ugyan már alkalmazzák bizonyos csontsebészeti beavatkozások során, azonban a tapasztalatok szerint nagy dózisban komoly mellékhatásokat is okozhatnak, például túlzott csontképződést vagy gyulladásos reakciókat.
A fogbél eredetű őssejtek a regeneratív gyógyászat egyik fontos alapját képezhetik a következő években. Az eljárás hosszabb távon új lehetőségeket nyithat a fogászatban és más orvosi szakterületeken is. A technológia segíthet például az implantációt megelőző csontpótlásban vagy akár nagyobb csontdefektusok helyreállításában – tette hozzá az adjunktus.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a klinikai alkalmazásig még hosszú út vezet. Az eljárás biztonságosságának és hatékonyságának igazolásához további állatkísérletekre, valamint humán vizsgálatokra lesz szükség.
A DE FOK kutatócsoportja többéves kutatási tapasztalattal rendelkezik a csontképződést elősegítő növekedési faktorok, különösen a BMP-fehérjék, valamint különböző scaffold rendszerek vizsgálata terén, amelyet a közeljövőben in vivo kísérletekkel kíván tovább bővíteni.
Hrubi Edit hangsúlyozta, hogy a témával foglalkozó szakembereket Hegedűs Csaba, a Fogorvostudományi Kar egyetemi tanára vezette. A munkában együttműködött Tőzsér József, az Általános Orvostudományi Kar Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet egyetemi tanára, Nagy Gergely a DE ÁOK tudományos munkatársa, illetve Tóth Ferenc, a FOK korábbi munkatársa.
A felfedezésért a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem Publikációs Díjat adományozott a kutatócsoportnak.
A kutatásról szóló angol nyelvű tudományos közlemény a Biomolecules című folyóiratban jelent meg.
