Az ombudsman a terápiás kutyák alkalmazásáról
A hatályos jogszabályok nem teszik lehetővé a terápiás kutyák foglalkoztatását az egészségügyi intézményekben, sőt, a szabályozásra hivatkozva az ilyen kutyák beengedése is megtagadható. Egy civil szervezet ennek vizsgálatát kérte az alapvető jogok biztosától. Székely László elemezte a törvényi előírásokat, és az emberi erőforrások miniszterétől is tájékoztatást kért – a miniszter pedig a jogszabály módosításának szükségességét is megírta válaszában.
Az ombudsman jelentésében kiindulásként rögzítette a terápiás kutyák alkalmazásának sajátosságait. Rámutatott, hogy 2009-ben az akkori szociális és munkaügyi miniszter a segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól szóló rendeletében hat csoportot sorolt fel. Ilyen a vakvezető, a mozgáskorlátozott személyt segítő, a hangot jelző, a rohamjelző, a személyi segítő és a terápiás kutya. Ezek közös sajátossága, hogy a fogyatékossággal élő személyeket segítik életvitelükben: abban, hogy egyenlő eséllyel férhessenek hozzá az egyes szolgáltatásokhoz. A segítő kutyák csoportján belül a terápiás kutyák azonban az alkalmazásuk sajátosságai miatt a többi segítő kutyától eltérő feladatot kapnak: nem az egyes szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést segítik, hanem különféle speciális gyógyító, szociális és oktatási tevékenységek hatékonyságának növelésére alkalmazzák őket.
Vizsgálati jelentésében az ombudsman részletezte, hogy a 2009-ben kiadott rendelet definíciója szerint a terápiás kutyát a gyógypedagógia, a szociális szolgáltatások területén, pedagógiai, pszichológiai, pszichiátriai, konduktív pedagógiai habilitációs, illetve rehabilitációs folyamatban alkalmazzák. A rendelet jelenleg is hatályos szabályai értelmében terápiás kutyával tartózkodni és terápiás kutyát használni kizárólag közművelődési, oktatási, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben lehet, továbbá a felsorolt öt intézménynek csak a lakosság előtt nyitva álló területeire lehet belépni ezekkel a kutyákkal.
A biztos megállapította, hogy bár a sajátosságai miatt szükséges volna, a rendelet nem említi a terápiás kutya alkalmazásának helyszínei között az egészségügyi intézményeket. A szabályozás ezért nem felel meg a jogbiztonság részét képező egyértelműség, normavilágosság követelményének. A miniszteri válaszban pedig az szerepelt, hogy a közszolgáltatás fogalmát a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény tartalmazza, a rendelet csupán példálózó felsorolásként jelenít meg intézményeket, ami nem ad lehetőséget a szűkítő értelmezésre. Mindazonáltal a miniszter is úgy véli, hogy az intézményvezetők számára nem egyértelmű a mai szabályozás, ezért a 2009-ben hozott rendeletben kellene egyértelműen rögzíteni a terápiás kutyák alkalmazásának ma még vitatott feltételeit. Mindezekre tekintettel a biztos felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy fontolja meg a rendelet módosítását, amely lehetővé teszi a terápiás kutyák egészségügyi intézményekben való alkalmazását.
