Jenei Zoltánnak és Csató Gábornak is levelet írt a MOK

Számos kolléga tájékoztatta a kamarát arról, hogy szabálytalanul rendelik ki munkavégzésre, ezért írtak Jenei Zoltánnak, az Országos Kórházi Főigazgatóság vezetőjének.

A MOK Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár után – akinek augusztus végén írtak, de a helyzet nem változott –, most Jenei Zoltánhoz fordult. Az országos kórház-főigazgatótól azt kérik, hogy az irányítása alá tartozó intézményekben követelje meg a kirendelés szabályainak betartását. 

Mint a levélben írják, a kamarához érkezett jelzések szerint a központi egészségügyi intézmények az irányításuk alá tartozó városi kórházakba 44 napot meghaladó időre, írásbeli utasítás és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi törvény 53. paragrafusának alkalmazása nélkül delegálnak, irányítanak át orvosokat az eredeti munkavégzési helytől eltérő telephelyre, más helységbe, munkavégzés céljából osztályos orvosi és ügyeleti feladatok ellátására is.

Így nem valósul meg gyakorlatban az a jogértelmezés, amelyet Takács Péter államtitkár a sajtóban és a július 24-én tartott miniszteri találkozón is megerősített, miszerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi törvény meghatározott paragrafusában szereplő kirendelési szabályokhoz hasonlóan a Munkatörvénykönyv 53. paragrafusát kell alkalmazni. Például egyetemi központok orvosainak a városi kórházakban történő más munkakörben, más településen lévő telephelyen való foglalkoztatása esetében is.

A főigazgatótól azt kérik, hogy az irányítása alá tartozó intézményekben hívja fel a figyelmet a jogalkotói és kormányzati szándék szerinti jogalkalmazásra.

Kinek a felelőssége?

Ugyancsak csütörtökön kapta kézhez a kamara levelét Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója, akinek a háziorvosi ügyeletben végzett feladatellátással kapcsolatos szakmai felelősségbiztosítás kérdésében írt az orvoskamara.

Az alapellátási ügyelet elvégzésére kötött személyes közreműködői szerződések szerint a feladatvégzéshez szükséges szakmai felelősségbiztosítást az OMSZ köti és terjeszti ki az orvos feladatvégzésére. Ez az eljárás a szakmai egyeztetések során elhangzottakkal összhangban van, ugyanakkor a kamara egyik tagja a szerződése megkötését megelőzően a felelősségbiztosítás kérdésében az alábbi tájékoztatást kapta:

“Amennyiben bizonyosságot nyer, hogy a kár bekövetkezése a személyes közreműködőnek felróható magatartásának következménye, ebben az esetben a biztosító a kárt nem téríti meg, így a beteg, illetve más károsulttal szemben az OMSZ áll helyt. A felróható magatartással okozott és a biztosító által meg nem térített kár összeget jogosult az OMSZ a személyes közreműködőre hárítani.”

Mint a kamara írja, az OMSZ fenti tájékoztatása a kollégák körében terjed, nagyfokú bizonytalanságot és bizalmatlanságot okozva.

Ezért a kamara elnöksége arra kéri Csató Gábort, hogy adjon lehetőséget arra, hogy betekintsenek az ügyeleti tevékenység ellátásával kapcsolatos  felelősségbiztosítási kötvénybe, valamint – a kollégák megnyugtatása érdekében – arra, hogy erősítse meg, hogy a biztosítás teljeskörűen kiterjed az ügyeletben személyes közreműködőként résztvevőkre is.

"Amennyiben a felelősségbiztosításban kizáró okként szerepel az érintett személy szakmai kompetenciájának túllépése, a közreműködővel szemben támasztható szakmai elvárás, kompetencia határ, már a szerződés megkötésekor kerüljön rögzítésre" – áll a kamara levelében.