Idehaza keveset tudni az mRNS Covid-vakcina mellékhatásairól

A Portfolio megkeresésére Karikó Katalin írásban válaszolt. Egyebek mellett azt írta, hogy rengeteg tudományos dolgozat jelenik meg, amelyben a mellékhatásokat, mint egyedi esteket vizsgálják. Millió ember adatait vetik össze úgy, hogy 1 millió vakcinált ember 1 évvel az első oltás után milyen betegségekben szenvedett, összevetve azzal, hogy 1 millió ember, aki sosem kapott vakcinát, milyen betegségeket kap meg. Karikó Katalin szerint a bejelentések nem jelentik azt, hogy azokat valóban a vakcina okozta.

Kiemelte: 24-en jelentették, hogy teherbe estek a vakcinától, illetve jónéhányan azt közölték, hogy szifiliszesek lettek tőle. Ezek nyilvánvaló képtelenségek. Tehát a bejelentések nem jelentenek ok-okozati összefüggést.

A többszörösen, díjakkal elismert kutató azt írta, hogy „a vakcina funkciója az, hogy megtanítsa az immunrendszerünket arra, hogy felismerje a vírust és ellene megfelelő immunválaszt készítsen, és ezáltal megakadályozza a vírus terjedését a testben. Tehát a vakcina az immunrendszerünkkel együttműködve fejti ki hatását.”

Ettől függetlenül, az emberek különböző egészségi állapota, genetikai felépítése miatt azért akadtak példák arra is, hogy hosszan elhúzódó, komoly mellékhatások léptek fel. Ezekkel kapcsolatban a lap több magyar intézményt is próbált elérni. A járványidőszak élharcosának számító Semmelweis Egyetem megkeresésükre közölte, hogy nem illetékesek a nyilatkozatban, és a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz irányították őket. Az NNK-tól az oltás mellékhatásainak kezelését célzó hazai gyakorlattal kapcsolatban nem osztottak meg részleteket, csupán azt emelték ki, hogy Magyarországon magas az átoltottság, és a koronavírus-járvány mérsékelten zajlik.

Viszont a Nemzeti Népegészségügyi Központ közölte, hogy az oltások után jelentkező mellékhatásokkal kapcsolatos kérdéseinkkel keressék meg az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetet (OGYÉI), illetve forduljunk a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz. Ezt meg is tették, de egyik intézmény sem válaszolt.

Több magyar kutatóval beszélttek, volt, aki „hárított”, hogy nincs elegendő ideje ezzel foglalkozni, de volt olyan is, aki megkeresésükre pozitívan reagált.

Rusvai Miklós víruskutató azt mondta, hogy tudomása szerint idehaza az oltások hosszabb távú nem kívánt hatásait nem vizsgálják ki célzottan az egészségügyi intézmények. „A koronavírus-oltást beadó orvos korábban csak annyit tehetett, és most is annyit tehet meg, ha ilyen vakcinát ad be, hogy nem kívánt hatás észlelése esetén kitölti a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapjáról elérhető online formanyomtatványt. Ez az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet bejelentő oldalára visz, ahol ismertetheti az esetet. Ettől azonban sok orvos ódzkodik. Ezt a jelentést, úgy tudom, hogy tovább küldik több fórumnak, az Európai Gyógyszerügynökségnek, az Európai Járványügyi Hivatalnak, illetve a vakcinát előállító gyógyszercégnek. Ők vizsgálják ki az eseteket.”

A Pfizer/BioNTech kutatói például elismerték az elmúlt időszakban, hogy akadtak nem túl nagy számban, de hosszú távú vakcinációs hatások is. A nők esetében például az esetek néhány százalékában befolyásolhatja a menstruációs ciklust. Előfordultak szívizom-gyulladásos esetek is. Ezek a nem kívánt hatások 3-6 hónap elteltével elmúltak. Ha a panaszok ezek után is fennmaradnak, akkor beszélhetünk a vakcina káros következményeiről. Ezek közül a legaggasztóbb a szívizomgyulladás, mert ez szívizomsejt-elhalással jár, amely nehezen vagy egyáltalán nem regenerálódik később, de szerencsés esetben az elhalt sejtek funkcióit az éppen maradtak veszik át, és később, már kevésbé, vagy egyáltalán nem érzékeli ezt a beteg.

Rusvai Miklós arról is beszélt, hogy nem hosszútávú mellékhatás, hanem rövidtávú, anafilaxiás sokk ritkán, de több is előfordult idehaza, ugyanakkor ez 15-30 percen belül előjött. Nem véletlenül kellett az oltások után várniuk a pácienseknek, de ezeket helyben tudták kezelni az egészségügyi dolgozók.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján található meghatározás szerint a rövidtávú reakciók a következő csoportokra bonthatók:

• I-es típusú, azonnali túlérzékenységi (allergiás) reakció – néhány percen belül jelentkezik az antigén (allergén) bekerülése után (pl. mogyoróallergia);
• II-es típusú, sejtfelszínhez kötődő antitestek által kiváltott reakció – 4-8 órán belül jelentkezik (pl. anya és magzat közötti Rh-összeférhetetlenség);
• III-as típusú, immunkomplex-közvetített reakció (szérumbetegség) – 2-8 órán belül jelentkezik (egyes autoimmun vagy fertőző betegségek esetén);
• IV-es típusú, sejtközvetített reakció – 1-3 napon belül jelentkezik.

Ezeken felül azonban a már később kialakult érzékenységi reakciók nehezen bizonyíthatók vagy hozhatók egyértelműen összefüggésbe a koronavírus elleni oltásokkal. Rusvai Miklós elmondta:

Az mRNS vakcinák esetében már néhány mellékhatás tartósabban is megmaradhatott, ilyen volt például az ízületi fájdalmak jelentkezése, bár ezt egyetlen gyártó eddigi vizsgálata sem erősítette meg. Beszámoltak viszont szédülésről, egyensúlyvesztésről.