Lazítanának az ellátás jogosulatlan igénybevételéhez kapcsolódó szankciórendszeren
Az idei és a jövő évi költségvetésről
Az idei költségvetés módosításának vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés szerdán. A Pénzügyminisztérium (PM) államtitkára elmondta: az előterjesztés azt biztosítja, hogy a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet lezárulta után is rendelkezésre álljanak a további védekezéshez szükséges források.
Az adó- és adminisztrációcsökkentés mellett a kormány lazítana az egészségügyi ellátás jogosulatlan igénybevételéhez kapcsolódó szankciórendszeren is, közli a koronavirus.gov.hu. Mint írják, idén a kormány végleg megszabadítja a vállalkozókat az egyik legbonyolultabb adminisztrációs terhüktől: a feltöltési kötelezettségtől. Tavaly már nem kellett feltölteni a társasági adót, idén pedig semmilyen adóelőleg-kiegészítési kötelezettség nem terheli a cégeket, a helyi iparűzési adóban is mentesülnek ettől a tehertől. Így a cégek öt hónappal tovább gazdálkodhatnak 80-85 milliárd forinttal, és már a decemberi hajtást sem terheli többé ez az adminisztrációs kötelezettség, írja a lap.
A vállalkozók ezen túl további adóügyi könnyítéssel is számolhatnak. Így például az egyéni vállalkozók a fejlesztési tartalék összegét az eddigi 50 százalék helyett a nyereség teljes összegéig leírhatják. E mellett mintegy 150 ezer vállalkozásnak hoz jelentős adminisztrációs tehercsökkentést az, hogy jövőre az ekáerben (elektronikus közúti áruforgalmi ellenőrző rendszerben) már csak a kockázatos termékek szállítása esetén kell bejelentést tenni.
Az Európai Unióban a magyar közteherviselési rendszer kéri el az egyik legkisebb összeget azért, hogy az adófizetők hozzáférhessenek az egészségügyi ellátórendszerhez. De az nem fair, hogy a társadalombiztosítási kockázatközösség fizető tagjai finanszírozzák a nem fizetők ellátásait is, írják, jelezve: ezért fogadta el tavaly év végén a parlament az egészségügyi járulékok megfizetését igazságosabbá tevő szabályozást.
Most a kormány számos, a rendszert és az adózókat is segítő módosítást javasol. Egyrészt megduplázta a magánszemélyek számára nyitva álló időt, amíg a jogosultság rendezhető, hiszen a javaslat szerint a korábbi három helyett hat hónapjuk lesz a késedelembe esőknek a fizetési kötelezettségük rendezésére. Másrészt senki nem eshet ki az ellátásra jogosultak köréből csak azért, mert nincs érvényes belföldi lakcíme. Harmadrészt a kormány adómentességgel támogatja, ha más (például az előző munkáltató vagy az önkormányzat) megfizeti az érintett helyett az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ez ugyanis a magánszemély szja-mentes jövedelme lesz. Negyedrészt az adóhivatalnak újabb szempont alapján is górcső alá kell vennie a magánszemély méltányossági kérelmét, és ha a hatóság szerint fennállhat a szociális rászorultság, akkor erről a járási hivatalt tájékoztatnia kell. A fizetési nehézséggel küzdőknek ez az új intézkedés nagy segítség lehet. Az érintettek válláról nemcsak az anyagi, hanem az adminisztrációs terhet is leveszi, ugyanis a szociálisan rászorultaknak a törvény garantálja az ingyenes állami egészségügyi ellátást, épp úgy, mint a nyugdíjasoknak, a diákoknak és a kismamáknak.
A magyar családokat és az egész lakosság egészségét védi az, hogy ahol van online pénztárgép, ott 2021-től elektronikusan is lehet fizetni. A készpénzen ugyanis – a WHO vizsgálata szerint - a koronavírus akár kilenc napig is életképes maradhat. Az intézkedés a mintegy 60 ezer vállalkozásnak sem jelentene plusz terhet, hisz a kötelezettségnek nemcsak POS terminállal, hanem az azonnali utalás biztosításával is eleget tehet.
A koronavírus-járvány mutatott rá arra is, hogy érdemes az államháztartási szabályozást is gyorsabbá, átláthatóbbá és rugalmasabbá tenni, ezért az egyes költségvetési fejezeteken belül - a tárcák felelősségének növelése mellett – könnyebb lesz az átcsoportosítás, az egyes támogatási célok rugalmas módosítása, közli a koronavirus.gov.hu honlap.
Az idei költségvetés módosításának vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés szerdán. A Pénzügyminisztérium államtitkára elmondta: az előterjesztés azt biztosítja, hogy a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet lezárulta után is rendelkezésre álljanak a további védekezéshez szükséges források.
A koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet alatt hozott, költségvetést érintő kormányrendeletek átvezetését tartalmazza a büdzsébe az idei költségvetés módosítása, mondta expozéjában a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára. Banai Péter Benő közölte: az előterjesztés azt biztosítja, hogy a veszélyhelyzet lezárulta után is rendelkezésre álljanak azok a források, amelyek a járvány esetleges következő hullámában az egészségügy számára vagy a gazdaság megvédése szempontjából szükségesek.
Az államtitkár minden idők legjelentősebb gazdaságvédelmi programjának minősítette a kormány által elindított akciót, amely a GDP csaknem 20 százalékát, több mint 9200 milliárd forintot foglal magába. Az segítséget nyújt mind az egészségügyi védekezéshez, mind ahhoz, hogy a gazdaság talpon maradjon, mondta. Szerinte mindezt az tette lehetővé, hogy a büdzsé évek óta stabil lábakon áll, így azonnal több százmilliárd forintnyi forrást tudtak mozgósítani.
A járvány elleni védekezésnek továbbra sem lesz pénzügyi akadálya, hangsúlyozta. A büdzsé emellett garantálja a munkahelyek megvédését és újak létrehozását, a kiemelt ágazatok támogatását, a családok, a nyugdíjak védelmét, de a vállalkozások forráshoz jutását is megkönnyíti.
Szólt a cafeteria emeléséről az állami szektorban vagy a megnövelt állami hitelgaranciáról, de arról is, hogy a védekezésből mindenkinek ki kell vennie a részét, így az önkormányzatoknak is. Ezért fizetik be a gépjárműadóból hozzájuk befolyó részt az államkasszába. Az államtitkár méltányosnak nevezte az elvonást, és elmondta: az állam kitüntetett figyelmet fordít a kötelező önkormányzati feladatok ellátására, és biztosítja a forrásokat például a bölcsődei ellátás után akkor is, ha azok az elmúlt időszakban kihasználatlanul működtek.
Szólt arról is, hogy az önkormányzatok a bevallott, de be nem folyó idegenforgalmi adót visszaigényelhetik. Elmondta: eddig több mint 600 milliárd forintot költött az állam a járvány miatti kiadásokra, amely még nem tartalmazza az egészségügyi dolgozóknak kifizetendő bruttó 500 ezer forintos bérkiegészítést. A gazdaságvédelmi alapba több mint 1300 milliárd forintot csoportosított át a kormányzat - ismertette, és az uniós programok céljait is áttekintette a kabinet, előtérbe helyezve a munkahelyvédelmet. Emellett több mint 360 milliárd forintos adókönnyítést fogadtak el a családok és a vállalkozások számára.
