Évente 800 milliárd euró megy el az ideg- és elmebetegségek kezelésére
Kiemelt európai prioritásként kell kezelni a neuropszichiátriai kórképek kutatását és az eredmények innovációs hasznosítását - hangsúlyozta Freund Tamás, a Magyar Idegtudományi Társaság elnöke.
Az akadémikus annak kapcsán nyilatkozott, hogy a magyar uniós elnökség égisze alatt Felfedező kutatások a neuropszichiátriában: fókuszban a depresszió, a szorongás és a skizofrénia címmel március 18-19-én nemzetközi konferenciát tartanak Budapesten. A tanácskozást Máire Geoghegan-Quinn, az Európai Bizottság kutatási, innovációs és tudományügyi főbiztosa, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára nyitja meg. A rendezvényre meghívást kaptak az uniós tagországok és Horvátország egészségügyet, illetve a K+F területet felügyelő miniszterei, az Európai Parlament képviselői, az Európai Bizottság tisztviselői, szakemberei, nemzetközi és civil szervezetek képviselői.
"Minden országnak, amikor ellátja az Európai Unió elnökségének tisztségét, egy-egy főtémát kell kiválasztania különböző területeken. Magyarország a kutatás-fejlesztés területén az agykutatást jelölte meg főtémaként. Engem kértek fel, hogy vállaljam el ennek a lebonyolítását, illetve szűkítsem le a témakört, hiszen az agykutatás megjelölése túl általános" - idézte fel az előzményeket Freund Tamás, a nemzetközi konferencia elnöke. "A European Brain Council (Európai Agytanács), amelynek két volt elnöke, valamint jelenlegi alelnöke is itt lesz a konferencián, 2004-ben végeztetett kutatást, de készült egy friss felmérés is, amelynek az eredményeit Budapesten ismertetik. Adataik szerint az ideg- és az elmebetegségek kezelése éves szinten 800 milliárd euróba kerül az uniós tagországokban. Ez az összes betegség kezelésére fordított költségek 36 százalékát teszi ki, vagyis hihetetlen pénzeket emészt fel az Európai Unióban az idegrendszeri betegségek gyógyítása, ugyanakkor e kórképek kutatására az egészségügyi kutatásokra fordított összegnek csupán 8-9 százalékát költik" - hangsúlyozta az akadémikus, megjegyezve, hogy az utóbbi adat nem csupán az uniós támogatásokat, hanem a tagországok nemzeti szinten szétosztott kutatási pénzeit is tartalmazza. "Óriási az aránytalanság, pedig a veszélyek hihetetlenek. Ezért gondoltam, hogy e betegségek kutatását kellene a K+F terület főtémájául választani. A konferencia nem a betegellátásról szól majd, hanem a felfedező kutatások jelentőségére szeretnénk rávilágítani. Az összes idegrendszeri betegség esetében minden ismert gyógyszercélpontra a létező összes molekulafajtát már kipróbáltak. Új, jobban vagy szelektívebben ható, kevesebb mellékhatással bíró gyógyszerekkel már ritkán képes előállni egy gyógyszergyár. Az idegrendszeri betegségek kezelésében csak akkor várható bármilyen előrelépés, ha jobban megismerjük az agy betegségeinek kialakulását, alapmechanizmusát, így nemcsak új gyógyszercélpontokat jelölhetünk ki, hanem a megelőzéshez is utat mutathatunk. Az új gyógyszercélpontok ellen már lehet új, feltehetően hatásosabb vagy kisebb mellékhatásokkal rendelkező gyógyszereket kifejleszteni. A konferenciával azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy alapvető szükség van a felfedező kutatásokra a neuropszichiátriai betegségek területén, mivel a modern társadalmakban egészséggazdasági és szociális szempontból ezek a legsúlyosabb veszélyt jelentő kórképek, és tisztán közgazdasági szempontokat figyelembe véve is ezek többszörösen megtérülő befektetések" - összegezte Freund Tamás.
Mint kifejtette, két olyan agyi betegségcsoport létezik, amelynek egyre nő az egészséggazdasági és szociális jelentősége. Az egyikbe az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór és más neurodegeneratív betegségek tartoznak, amelyek gyakorisága az öregedő társadalmakban hihetetlen gyorsasággal nő, óriási terhet róva az egészségügyre és a családokra. Ez a betegségcsoport azonban már szerepelt a francia, majd a spanyol EU-elnökség prioritási listáján.
"A másik csoport a depresszió, szorongás és a pánikbetegség. E kórképek rohamos terjedésének oka a globalizálódó világunkban bekövetkezett információs robbanásban keresendő. Az emberi agy ennek következtében olyan adaptációs nyomásnak van kitéve, amelyhez nehezen tud alkalmazkodni" - emelte ki Freund Tamás. Mint hozzátette, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése szerint e kórképek - figyelembe véve szomatikus következményeiket is - a 2020-2030-as években gazdasági szempontból a legsúlyosabb betegségcsoporttá válnak.