Az epicardialis zsír kapcsolatot jelent az elhízás és a kardiovaszkuláris betegségek között

Elhízott betegeknél ismerten nagyobb a kardiovaszkuláris betegségek (CVD) kialakulásának kockázata. Úgy tűnik azonban, hogy a regionális, viszcerális, szervspecifikus zsírfelhalmozódás nagyobb szerepet játszik ezen szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában, mint önmagában az elhízás. Az epicardialis zsírszövet a szív viszcerális zsírraktára, sajátos anatómiával, regionális különbségekkel, genetikai profillal és funkciókkal. A szívvel való akadálytalan érintkezésének, valamint az intenzív gyulladásos és pro-aritmogén aktivitásának köszönhetően az epicardialis zsír közvetlenül részt vesz az elhízással összefüggő súlyos kardiovaszkuláris betegségek, mint például a koszorúér-betegség (CAD), a pitvarfibrilláció (PF) és a szívelégtelenség (HF) kialakulásában. A különböző képalkotó technikák egyre pontosabban képesek mérni az epicardialis zsír vastagságát, térfogatát, sűrűségét és gyulladásos állapotát a kardiovaszkuláris kockázat előrejelzése és stratifikációja céljából, mind tünetmentes, mind tünetes elhízott egyénekben. Az epicardialis zsír farmakológiai modulációja glukagonszerű peptid-1 receptor (GLP-1R) analógokkal, nátrium-glükóz transzporter-2 gátlókkal (SGLT2i) és potenciálisan kettős (glükóz-dependens inzulinotróp polipeptid -GLP1R) agonistákkal csökkentheti az epicardialis zsírtömeget, visszaállíthatja ennek eredeti szív- védő funkcióit, ezáltal csökkentheti a kardiovaszkuláris kockázatot.