Az ellentmondások feloldása az Alzheimer-kór gyógyítása felé vezető úton
Mi az Alzheimer-kór kialakulásának oka és mi a patomechanizmusa? Miért bukott meg eddig több előrehaladott fázisú klinikai kísérlet is, amely a betegség gyógyítását célozta? A Nature Medicine szeptemberi számában Dennis Selkoe, a Harvard Orvosi Iskola neurológusa összefoglalja az eddigi eredményeket, és felvázol egy optimista forgatókönyvet, amelynek alapján a nem túl távoli jövőben sikerrel járhatunk e tragikus kór gyógyításában.
Mint Dennis Selkoe írja, az Alzheimer-kórral kapcsolatos kutatások az 1960-as évek óta a betegség sok tulajdonságát feltárták, azonban az eddigi próbálkozások a betegségmódosító terápia megtalálása irányában kudarcot vallottak. Cikkében a neurológus feltárja a kórral kapcsolatos tudásunk ellentmondásait és hiányosságait, javaslatokat tesz annak megmagyarázására, hogy mi okozhatta az eddigi terápiás sikertelenséget, és arra a következtetésre jut, hogy az eddigi kudarcok nem azt jelentik, hogy a jövőben sem érhetnénk el eredményeket.
A cikkben remek táblázat foglalja össze jelenlegi ismereteinket.
Az eddigi kutatások nagy része az amyloid-β proteinnel (Aβ) kapcsolatos, és az amyloid-β protein-elmélet szerint az Aβ felhalmozódása az agy memóriáért és kognícióért felelős régióiban összefügg a betegség legkorábbi tüneteivel. Ezért a terápiás próbálkozások nagy része az Aβ-termelés vagy –aggregáció csökkentését, illetve az Aβ agyból való eltávolítását célozza. Selkoe bemutatja az Aβ-teória ellenmondásait és azt a koncepciót, miszerint érdemes egyéb irányokban is próbálkozni.
Az első számú ellentmondás: Aβ-lerakódásokat normál emberek agyában is találtak, akik demenciára utaló jel nélkül haltak meg.
Nem tudni, hogy az amiloid oka, következménye – vagy mindkettő – az Alzheimer-kórnak.
Nemcsak plakkok, de protein-oligomerek is képződnek az amioloidból. Szintén nem tisztázott, hogy mi ezek szerepe.
Keresik az Aβ agyi receptorait és a monomerek normális funkcióját.
Megválaszolandó kérdés, hogy mi a tau-fehérjék – normál esetben a neuronok mikrotubulusait stabilizálják – és a gyulladás szerepe az Alzheimer-kórban. A tau-fehérjéket és a gyulladást megcélzó terápiás próbálkozások is folyamatban vannak.
Adekvát-e az Alzheimer-kór kutatását szolgáló egér-modell – teszi fel a kérdést a Nature cikkírója, majd röviden azt válaszolja, hogy nem, és elemzi a modell továbbfejlesztésének lehetőségeit.
A tanulmány további részében szóba kerül a korai kezelés fontossága, valamint az is, hogy a sajtónak félre kéne tennie a szenzációhajhász hozzáállást, és nem kéne azzal hitegetnie a címlapokon a betegeket és hozzátartozóikat egy-egy részfelfedezés kapcsán, hogy megtalálták a gyógymódot a betegségre.
