A leggyengébbtől a legerősebb evidenciáig a demencia kezelésében
A Journal of Psychopharmacology legutóbbi számában olvasható a brit pszichofarmakológus társaság szakértőinek demenciakezelésre használatos gyógyszerekkel kapcsolatos felülvizsgált ajánlása (Clinical practice with anti-dementia drugs: a revised (second) consensus statement from the British Association for Psychopharmacology).
Az előző, első ajánlás 2006-ban készült, és a szerzők az új ajánlásban az elfogadott standardok szerint minősítettek A-tól D-ig, ahol A: legerősebb evidencia, randomizált, kontrollált klinikai vizsgálatok alapján; D: leggyengébb evidencia, esetbemutatás vagy szakértői vélemény alapján.
Mint az ajánlásban olvasható, jelenleg a demencia klinikai diagnosztizálásának kritériumai elégségesek ahhoz, hogy megfelelő pontossággal lehessen használni azokat a klinikai gyakorlatban (B), és agyi képalkotással fokozható a diagnosztikus pontosság (B).
A kolineszteráz-gátlók hatékonyak az enyhe és a középsúlyos Alzheimer-kórban (A), míg a memantine hatékony a középsúlyos és súlyos Alzheimer-kórban (A). Amíg további bizonyítékok nem állnak rendelkezésünkre, a többi gyógyszer: a sztatinok, a gyulladásgátlók, az E-vitamin és a Ginkgo biloba nem ajánlható sem az Alzheimer-kór megelőzésére, sem kezelésére (A).
Sem a kolineszteráz-gátlók, sem a memantine nem hatékony az enyhe kognitív rendellenesség eseteiben (A).
A kolineszteráz-gátlók frontotemporális demencia esetében nem hatékonyak és agitációt okozhatnak (A), a szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók segíthetnek a frontotemporális demencia viselkedéses (de nem a kognitív) tünetein (B).
A kolineszteráz-gátlókat kellene használni a Lewy testes demenciák eseteiben (Parkinzon-demencia és Lewy testes demencia), különösen azok neuropszichiátriai tüneteire (A). Lewy testes demenciák eseteiben a kolineszteráz-gátlók és a memantine javíthatja a kognitív tüneteket (A).
Nincs biztos evidencia azzal kapcsolatban, hogy bármilyen beavatkozás megelőzi vagy késlelteti a demencia kialakulását.
Habár az ajánlás a gyógyszeres kezelésre fókuszál, a szakértők megállapítják, hogy a farmakoterápia mellett a pszichológiai intervenciók is hasznosak lehetnek, a kognitív és a nem kognitív tünetek enyhítésében egyaránt. Hozzáteszik: sok olyan farmakológiai kutatás van folyamatban, amelyek az amiloid- és/vagy tau-lerakódást szándékoznak csökkenteni, azonban jelenleg nincs egyetlen elfogadott, ajánlható betegségmódosító szer sem.
