Az artériák nyitvatartása angioplasztika után
A chicagói Loyola Egyetem kutatói olyan új módszert dolgoztak ki, amely a koronária ballon angioplasztikája után megakadályozza, hogy az ér újra elzáródjon.
Kutatássorozatuk legutóbbi eredményeiről az Amerikai Szív Társaság folyóiratában, az Arteriosclerosis, Thrombosis and Vascular Biology-ban számoltak be. A tanulmány senior szerzője dr. Allen M. Samarel, az első szerző Yevgeniya E. Koshman.
Az angioplasztika során egy kis ballon felfújásával nyitják meg az alvadék által elzárt érszakaszt, és rendszerint egy sztentet is behelyeznek, ami kifeszítve tartja az érfalat, hogy ne essen össze. Ez az eljárás irritálja az ér belső felszínét, és válaszul simaizomsejtek vándorolnak az érintett helyre és ott hegszövetet képeznek. Ennek folytán az esetek mintegy egyharmadában az artériát ismét trombus zárja el, és újabb angioplasztikára van szükség.
Az újabb sztentek olyan anyagokat bocsátanak ki magukból, amelyek megakadályozzák a simaizomsejtek odavándorlását. E szereknek azonban van egy nemkívánatos hatásuk is: az endotél sejtek migrációját is gátolják az érintett területre, pedig ezekre szükség lenne az irritált artériafal begyógyításához. (Az angioplasztika során sérül az artéria belső endotél borítása, és ez növeli annak valószínűségét, hogy újabb trombus alakul ki. Ezért a betegeknek az angioplasztika után még hónapokig trombusképződés-gátló gyógyszereket kell kapniuk.)
A Loyola Egyetem kutatói olyan új stratégiát dolgoztak ki, ami megakadályozza a simaizomsejtek vándorlását, de nem gátolja, hogy az endotél sejtek a sérült területre jussanak. A vizsgálatot sejtkultúrákon végezték, és olyan patkányokon, amelyek carotisán ballon angioplasztikát hajtottak végre.
A kutatók két fehérjével foglalkoztak, a FAK és az FRNK névvel jelzett proteinekkel (FAK: fokális adhézió kináz, FRNK: FAK-kapcsolt nonkináz). Mindkét fehérje ugyanannak a génnek a terméke, de hatásuk ellentétes: a FAK beindítja a simaizomsejtek migrációját az angioplasztika helyére, míg az FRNK gátolja ezt a vándorlást.
Ha az angioplasztika kezdetén FRNK-t juttatnak a szervezetbe, ez megakadályozza a simaizomsejt migrációt, de az endotél sejtek vándorlását nem befolyásolja.
Az emberi kísérletek még váratnak magukra, de azt remélik, hogy ezzel az eljárással a sztent bealvadások nagy része elkerülhető lesz.
