Az ápolás nem munka?
Hazánkban 12 ezer család ápolja otthon súlyosan sérült gyerekét, hozzátartozóját. A kormány szerint azonban ez nem munka, ezért nem munkabér, hanem csak segély jár, írja az Abcúg.
Napi 24 órában dolgoznak, megállás még éjszaka sincs. Fejlesztenek, tornáztatnak, emelgetnek, etetnek, pelenkáznak, és közben viszik a háztartást, mint a többi dolgozó nő. A különbség annyi, hogy az ő munkahelyük az otthonuk, ahol gyakran évtizedeken keresztül ápolják súlyosan sérült gyereküket, hozzátartozójukat. A kormány szerint ők nem munkát végeznek, ezért munkabér helyett segélyt kapnak. Az Abcúg összeállítása.
Az otthoni ápolást az országoknak a nagy részében munkaként ismerik el. Olyan munkaként, ami gyakran napi 24 órában tart, amiből szinte esélytelen szabadságra menni, vagy legalább egy kis lélegzetnyi pihenőhöz jutni. Romániában és Szlovákiában például úgy gondolja a kormány, hogy ezek az anyák azzal, hogy ők etetik, pelenkázzák, tornáztatják, fejlesztik a gyereküket, az állami intézményrendszer helyett dolgoznak.
De a magyar kormány nem így gondolja: az utóbbi években alig pár ezer forinttal nőtt az ápolási segély, mégsem ez bántja leginkább a gyereküket otthon ápoló anyákat, hanem az, hogy több évtizedig segélyen vannak, ahelyett, hogy munkaviszonnyal a társadalom hasznos tagjai lehetnének, rendezett munkaviszonnyal, nem kiszorulva a társadalomból. A probléma ma Magyarországon több mint 12 ezer családot érint. Lelkileg is rosszul érinti őket, hogy ennyire nem értékelik, amit tesznek, de konkrét hátrányok is érik őket azzal, hogy nincs munkaviszonyuk. Bár a nyugdíjukba beleszámít az az időszak, amíg a segélyt kapják, de például ha betegek lesznek, akkor 45 nap után már nem fizeti tovább a társadalombiztosítás az egészségügyi ellátásukat.
Csordás Anett, a Lépjünk, hogy Léphessenek! Közhasznú Egyesület elnöke, aki maga is súlyosan sérült gyereket nevel otthon, szülőtársaival évek óta küzd azért, hogy változzon a helyzet, és a kormány tegyen valamit a jelenlegi, méltatlan helyzet megszüntetéséért. A Költségvetési Felelősségi Intézettel kiszámolták, hogy az államnak most havi nettó 97 ezer forintjába kerül egy súlyosan sérült gyerek gondozása bentlakásos intézményben. Ha a kormány megemelné az ápolási díjat havi nettó 97 ezer forintra, akkor ez összesen évente 6,1 milliárd forintjába kerülne a költségvetésnek. (Ezt 12 ezer főre számolták ki, és úgy kalkuláltak, hogy a havi ötvenezer forintos többlet jövedelmet az érintett háztartások fogyasztásra költik). Eddig azonban erre nem jutott pénzt.
Anették régóta próbálnak az illetékes minisztériumnál eredményt elérni. Nyitrai Imre, az Emmi szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkára egy tavalyi levelében azt írta nekik, hogy ha megbetegszik egy ápoló, akkor egy hónapig egy házi gondozó, ápoló tudja ellátni helyette a gyerekét, amiből ők azt a teljesen logikus következtetést vonták le, hogy akkor az ő munkájuk egyenértékű ezzel a foglalkozással, tehát ugyanúgy kaphatnának érte munkabért. Bár most úgy tűnik, hogy mutatkozik némi hajlandóság a minisztérium részéről, hogy tárgyaljanak erről a kérdésről, konkrét ígéretet egyelőre sehonnan sem kaptak. Az Emmit az Abcúg is megkereste, de nem válaszoltak a kérdéseikre.