Az álmodozás megöli tisztánlátást
A fantáziálás befolyásolhatja az emberek végső döntéshozatalát, mert arra készteti őket, hogy eltekintsenek bizonyos negatív következményektől, melyek a későbbiekben felbukkanhatnak - derült ki egy új kutatásból - írja a Medipress.
A kutatók hagyták, hogy kísérletük résztvevői álmodozhassanak három dologról: egy álomnyaralásról, egy pár csodaszép magas sarkú cipőről vagy egy halom pénzről. Ezek után hajlamosabbak voltak mindennek csak a jó oldalát látni, más szóval az álmodozás után csak arra tudtak gondolni, hogy például milyen szép lesz az alakjuk a cipőtől, és nem vették figyelembe, hogy bőrkeményedés és bütyök lesz a vége hosszú távon. Az eredményekből fény derül arra, hogy az emberek miként szerzik az információt a tervezés kezdeti szakaszában. A kutatók rámutattak, hogy ez az elfogultság végeredményben kihat a későbbi döntéseikre. Az eredményekről a Personality and Social Psychology Bulletin című folyóirat számolt be.
"Munkánk azt sejteti, hogy mielőtt eljutunk erre a pontra, a pozitív fantáziák elterelhetik a figyelmet a fontos információkról, és inkább csak az előnyöket nézzük, a hátrányokat pedig nem” – mondta el Heather Barry Kappes a New York Egyetemről. „Ezért a leggondosabb információfeldolgozás ellenére is hozhatunk rossz döntéseket.”
Az álmodozást követően a résztvevőknek lehetőséget adtak arra, hogy többet tudjanak meg a választott témáról, például elolvashattak egy weblapot a magas sarkú cipő viselésének egészségre gyakorolt pozitív és negatív hatásairól. Kappes és társa, Gabriele Oettingen összehasonlították a résztvevők választását az előnyökkel és hátrányokkal kapcsolatban, például megvizsgálták, hogy mennyi időt töltöttek az egyes fejezetek olvasásával. Kiderült, hogy akik előtte fantáziálhattak az adott témában, azok inkább a pozitív adatokra koncentráltak, mint a lehetséges problémákra.
A szerzők megjegyezték, hogy a pozitív elfogultság leginkább azoknál jelentkezett, akik nem vették komolyan a lehetőségek kiaknázását. „Az ellentmondásoktól való elfordulás lehetővé teszi, hogy az idealizált álomképet teljes pompájában élvezhessük, de emiatt előfordulhat, hogy figyelmen kívül hagyunk esetlegesen segítséget nyújtó forrásokat. Az álmok önmaguktól nem válnak valóra” – vonták le a következtetést a kutatók.