Tudomány
Az allergiás reakció a légúti epitheliumban kezdődik
Az allergia kialakulásában fontos szerepe lehet a légúti epithelium funkcionális károsodásának, amelynek nyomán az allergének képesek megtapadni, majd átjutni a hám epiteliális rétegén.
Az allergiás reakciók mögött meghúzódó mechanizmusokkal kapcsolatos kutatások mind ez ideig a kóros immunválaszra összpontosítottak, és csak nemrégiben merült fel az a gondolat, hogy a légúti epitheliumnak is fontos szerepe lehet a tünetek gyors jelentkezésében. Az allergének megtapadásának és átjutásának pontos módja azonban még tisztázásra várt.
Finn kutatók két szaklapban, az Allergy és a Journal of Allergy and Clinical Immunology legutóbbi számában adták közre két vizsgálatuk tapasztalatait, melyekben fapollen allergénjét juttatták be annak meghatározására, milyen folyamatok mennek végbe a légutak hámjában az allergénexpozíció bekövetkezte és a tünetek jelentkezése közötti időszakban. Úgy tűnik, hogy a túlérzékenységért felelős anyag csak az arra allergiás személyeknél képes igen rövid idő alatt – akár egy percen belül – a kötőhártya és az orrüreg nyálkahártyájához kapcsolódni és azon átjutni, míg egészséges személyeknél nem észleltek hasonló jelenséget. Az allergiás reakció létrejöttéhez azután az szükséges, hogy az ily módon bekerült allergének elérjék a bazális membránban elhelyezkedő hízósejteket.
A kutatásból nyilvánvalónak látszik az is, hogy a vizsgált fapollen szempontjából kritikusnak számító tavaszi időszakban – szemben például az e szempontból közömbös téli hónapokkal – több száz gén expressziója módosul nemcsak az allergiás, hanem az egészséges személyek orrnyálkahártyában is, melynek nyomán az arra érzékenyek esetében allergiás reakció jelentkezik, míg az egészséges személyek erőteljes immunválasszal reagálnak az allergén hatására.
Megoldódni látszik tehát annak rejtélye, hogy a pollen allergénjei milyen módon hatolnak át az allergiás betegek légúti epitheliumán – e transzportmechanizmus egyébként sokban hasonlít ahhoz, ami bizonyos vírusokat és baktériumokat is segít a szervezetbe jutásban – magyarázza Risto Renkonen professzor, a kutatás vezetője.
Dr. Simonfalvi Ildikó
