A korai csecsemőtáplálás jelentősége
Az allergia és a diszbiózis kapcsolata
Az elmúlt évtizedekben jelentősen megszaporodott az allergiás megbetegedések incidenciája. Számos káros pre- és postnatalis tényező az első ezer napban diszbiózishoz vezet. A diszbiózis károsítja az adaptív immunrendszert és az epigenetikai szabályozást. Ezen tényezők együttesen gátolják az újonnan bevezetett ételekre a tolerancia kialakulását, és könnyebben alakulnak ki allergiás kórképek. Csecsemőkorban, anyatej hiányában a tápszerek szimbiotikummal történő szuplementációja képes megakadályozni és/vagy meggyógyítani a diszbiózist, ennek következtében kisebb lesz a valószínűsége az allergiás megbetegedések kialakulásának, különösen a genetikailag érintett csecsemőknél.
Az elmúlt 10 évben gyermekeknél 10-szeresére növekedett az allergiás megbetegedések száma. Ennek egyik oka természetesen a jobb és részletesebb diagnosztika, azonban az emelkedés jelentős mértékben az esetek abszolút számának a növekedéséből adódik. A nyugati életstílus, életmód, étrend, a különböző idegen anyagok megjelenése a táplálékokban (tartósítószerek, antibiotikumok, vegyszerek) és a levegőszennyezettség fokozódása jelentős mértékben hozzájárult az enterális és a legúti allergiás kórképek megszaporodásához.
Másrészről ismert, hogy a bél mikroflórájának a minőségi és mennyiségi felborulása (diszbiózis) számos betegség okozója és következménye is lehet. A felnőttkorra jellemző mikroflóra-struktúra 2 éves életkorra alakul ki. Ezt a folyamatot az első 1000 napban érő ártalmak jelentős mértékben képesek károsítani, mint a terhesség, a szülés lefolyása és a csecsemő táplálása (1). Az első 1000 nap a lehetőségek és a fogékonyság ablaka. Lehetőség eubiózis esetén tolerancia kialakulására, diszbiózis esetén fogékonyság az allergiás kórképekre (mogyoróallergia). Ezt nevezzük a tolerancia és az allergia egyensúlyának.
Diszbiózis esetén az adaptív immunrendszer, a bélrendszer elsőrendű védelmi vonala is károsodik, a Treg-sejtekből kevesebb Th1 és több Th2 sejt képződik, ami az immuntolerancia és az allergia libikókáját az allergia irányába tolja el.
A klinikai gyakorlat és megfigyelés egyértelműen igazolja az allergiás megbetegedések családi halmozódását és öröklődését. Az allergiás kórképek elmúlt évtizedekben észlelt örökletes megszaporodását a gén strukturális megváltozása nem okozhatja, csak a nemzedéken belül kialakuló epigenetikai változások (2). Diszbiózis esetén, a prebiotikus rostok lebomlása során kevesebb rövid szénláncú zsírsav (SCFA) keletkezik. Klinikai tanulmányok igazolták, hogy a csökkent vajsavtermelődés módosítja az epigenetikai folyamatokat (metiláció, hisztonacetiláció). A kevesebb béta-hidroxi vajsav kedvez az allergiás megbetegedések kialakulásának (3).
Szoptatás esetén sokkal ritkábban alakul ki diszbiózis, sőt, a kialakuló diszbiózis is normalizálódik. A csecsemők tápszeres táplálásánál fontos a megfelelő pre- és probiotikum szuplementációja, hogy ne alakuljon ki diszbiózis.
A civilizált környezet káros hatásainak a csökkentése társadalmi feladat, azonban a gyermekekkel foglalkozó szakembereknek fontos feladatuk a csecsemőket érő külső ártalmak hatásainak minimalizálása, anyatej hiányában pre- és probiotikumokkal kiegészített tápszer használata a diszbiózis megelőzése és a következményes allergiás kórképek minimalizálása miatt.
IRODALOM
- Notarbartolo V, Carta M, Accomando S, Giuffrè M. The First 1000 Days of Life: How Changes in the Microbiota Can Influence Food Allergy Onset in Children. Nutrients 2023 Sep 16.
- Di Costanzo M, De Paulis N, Capra ME, Biasucci G. Nutrition during Pregnancy and Lactation: Epigenetic Effects on Infants’ Immune System in Food Allergy, Nutrients 2022 May.
- Augustine T, Kumar M, Al Khodor S, Van Panhuys N. Microbial Dysbiosis Tunes the Immune Response Towards Allergic Disease Outcomes. Clin Rev Allergy Immunol. 2023;65(1):43–71.