Az Akadémiától a vér- és plazmaadásig

DK: szándékos bűnt követ el a kormány az Akadémia ellen
    
Arató Gergely (DK) a miniszterelnök 2016-os, akadémiai közgyűlésen mondott beszédét idézve arról beszélt: nem véletlen és nem tévedés, amit a Magyar Tudományos Akadémiával tesz a kormány, amely korábban szövetséget kötött az intézménnyel. Most szétverik, elárulják, tönkreteszik a szövetségesüket, tönkreteszik a magyar tudományt, tönkreteszik a Magyar Tudományos Akadémiát, jelentettek ki. Mint mondta, ez "szándékosan elkövetett bűn a magyar nemzettel és Magyarországgal szemben".

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára reagálásában arról beszélt: hatékony, jól működő akadémiára van szükség, mert ha el akarjuk érni, hogy 2030-ra az öt legjobb életet nyújtó európai állam közé lépjünk, akkor ennek a szolgálatába kell állítani a tudományt és a gazdaságot. Ahhoz, hogy a GDP 1,8 százalékát fordíthassa az ország tudományra, arra van szükség, hogy a kutatóintézetek teljesítménye hatékonyan elősegítse a gazdaság fejlesztését, fejlődését. Hangsúlyozta: át kell alakítani a tudományfinanszírozás struktúráját, mert az akadémián "jelenleg is túlhordott életkorú, nyolcvanéves rendszer" működik, aminek megváltoztatása társadalmi igény.

MSZP: csökkenteni kell a repülőtér okozta zajterhelést

Tóth Csaba (MSZP) arra szólította fel a kormánypártokat, hogy csatlakozzanak határozati javaslatához, amely a ferihegyi repülőtér okozta zajterhelés csökkentését célozza. Emlékeztetett, a jövő nemzedékek szószólója is kérte a jogalkotókat egy a lakosság éjszakai nyugalmát garantáló rendszer kidolgozására. Hangsúlyozta, hogy több nagy repülőtéren, így Frankfurtban, New Yorkban is bevezették az éjfél és hajnali öt óra közötti légtérzárat, és a főpolgármester is szükségesnek tartja, hogy éjszakára zárják be a repülőteret.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára megjegyezte: az MSZP-kormányok nem léptek fel a probléma megoldásának érdekében, és a szocialisták 2005-ben "elkótyavetyélték" a repülőteret. Az MSZP szándékosan elhallgatja, hogy a repülőtér működését európai uniós rendelkezések is szabályozzák, amiket be kell tartani, emelte ki, leszögezve: a főváros egészét nem lehet tehermentesíteni a légi közlekedés mellékhatásainak egésze alól. Az új felszállópályák rendszerbe állításával egyes kerületekben csökkent a terhelés, másokban nőtt, de a mérések azt mutatják, hogy a zajhatás nem éri el azt a mértéket, ami miatt bármilyen komoly beavatkozást kellene tenni. Megjegyezte, hajnalban, a mélyalvás időszakában kivételes esetektől, például a kényszerleszállástól eltekintve, nem lehet sem fel-, sem leszállni Ferihegyen.

Párbeszéd: szétverik az MTA-t
    
Burány Sándor (Párbeszéd) azzal vádolta az innovációs és technológiai minisztert, hogy "gőzerővel dolgozik" a  Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tönkretételén. Körösényi András és Pálinkás József nyilatkozataira utalva hozzátette: ez ráadásul olyan stílusban zajlik, ami már "konzervatív tudósok szemét is csípi". Gusztustalannak nevezte, hogy az a Palkovics László kéri számon a tudományos tevékenységet az Akadémia tagjain, aki korábban, kutatóként, szerződésben vállalt kötelezettségének nem tett eleget és nem publikált. Nem lehet tudni, hogy miniszterelnöki utasításra teszik tönkre az MTA-t vagy a megfelelési kényszer ösztönzi erre Palkovicsot, mondta a képviselő, megjegyezve, hogy a "legkisebb magyar" címre a kormányoldalon van bőven jelentkező.  

Cseresnyés Péter visszautasította Burány Sándor "sejtetéseit" Palkovics László munkásságával kapcsolatban. Hozzátette: egy olyan képviselő kéri számon Palkovics Lászlót, aki 2006-ban egyetértett Kóka János gazdasági miniszterrel, amikor ő az MTA bizonyos intézményeit a földdel akarta egyenlővé tenni. Szégyellje magát!, mondta az államtitkár.

Jobbik: számíthat-e minden SMA-beteg ingyenes gyógyszerre?

Rig Lajos (Jobbik) az úgynevezett SMA-betegségekről beszélt, emlékeztetve, hogy az Egyesült Államokban sikerült kifejleszteni egy gyógyszert a kezelésre. A gyógyszer nagyon drága, de minden magyar megérdemelné, hogy nekik is ingyen járjon, ami körülbelül 4 milliárd forintba kerülne.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára azt felelte: az ilyen ritka betegségekben szenvedők kezelésére biztosított állami forrás jelentősen, 2,5-szeresére nőtt 2010-hez képest. A felvetett kérdésben arról tájékoztatott, hogy 38 beteg kezelése már megkezdődött, ami 1,2 milliárd forintba került. A gyógyszeres kezelésről minden esetben egy orvosi bizottság hoz döntést, közölte.

DK: miért csökkentették a vér- és plazmaadásért kifizethető költségtérítés összegét?

László Imre (DK) azt mondta: a vérplazmagyűjtés és -kereskedelem sokmilliárdos üzlet, az ezzel foglalkozó cégek piacán pedig a miniszterelnök veje is megjelent. Hozzátette: Tiborcz István piacra lépéséig a véradásért 8-10 ezer forintot kaptak a donorok, akkor azonban az Emmi 3500 forintban maximálta az összeget. Miért csökkentették a vér- és plazmaadásért kifizethető költségtérítés összegét?, kérdezte.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára úgy reagált: bírósági ítélet született arról, hogy amit a DK-s képviselő állít, az nem valós. A véradásnak önkéntesnek kell lennie, a magyar szabályozás célja pedig az, hogy akik a korábbiakban adtak vért, ne menjenek át teljesen vérplazmaadónak, mondta.

DK: mikor tesznek végre az otthonápolókért?

Varju László (DK) arról beszélt, hogy amit az otthonápolás témakörében tett a kormány, akár örvendetes is lehetne, de nem az. A közzétett rendelet megosztottságot eredményezett a gyermeküket nevelők és a nem gyermeküket nevelők között, ez az oszd meg és uralkodj elv pedig elfogadhatatlan. Azt kérte, gondolják végig, mi az, amit ez ügyben tesznek, szerinte nem pótcselekvésre van szükség. Azt kérdezte, mikor tesznek végre valamit ténylegesen az otthonápolókért?

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára felidézte, hogy december 12-én döntött a parlament ebben a kérdéskörben, és 15 milliárd forinttal megemelték az e célt szolgáló keretet. Az ápolási díj összesen 30 százalékkal bővül, és bevezették a gyermekek utáni otthonápolási díjat. Az államtitkár közlése szerint a kormány 2,7-szer magasabb összeget biztosít e célra, mint ami korábban rendelkezése állt. Decemberben azonban a képviselő síppal, szirénával jött, s megpróbálta megakadályozni, hogy az ülés akárcsak elkezdődjön.

LMP: 8-10 ezer ember halálát okozza a légszennyezés

Schmuck Erzsébet (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy évente 8-10 ezer ember halálát okozza a légszennyezés Magyarországon. Jó levegőminőség esetén Budapesten másfél évvel tovább élhetnének az emberek. Közölte, a levegő minőségére uniós előírások vonatkoznak, de azok alól kibújt a kormány. Hogyan lehet komolyan venni azt a kormányzati ígéretet, hogy az országos levegőterhelés-csökkentési program intézkedéseivel Magyarország 2030-ra eleget tesz a légköri szennyezőanyagok mérséklését szigorúan megkövetelő uniós irányelvnek?

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára rögzítette: a kormány kiemelt célja a lakosság egészségi állapotának javítása, ennek érdekében az ország egész területén a levegő jó minőségben történő biztosítása. Azt mondta, az ammónia, nitrogén-oxid, kén-dioxid, illékony szerves anyag és a két és fél mikrométernél kisebb átmérőjű részecske kibocsátását a 2005-ös szinthez képest 32-37 százalékkal kell mérsékelni 2030-ra. Ezeknek a céloknak a végrehajtását szolgálja az országos levegőterhelés-csökkentési program, mutatott rá.

MSZP: mi történt a mentőszolgálatnál?
    
Korózs Lajos (MSZP) annak a 17 éves fiatalnak a halálesetét elevenítette fel, akihez a múlt héten későn érkezett ki a mentő a fővárosi Nyugati térre. Rögzítette: nem a gépkocsivezető, nem az orvos, a mentőtiszt vagy a személyzet a hibás, hanem az irányítás, a rendszer a hibás. Mi történt? – tette fel a kérdést. Viszonválaszában kijelentette azt is, hogy az emberi erőforrások miniszterének mennie kell.  

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára közölte: emberi mulasztás okozta a késői kiérkezést, ami miatt több embert felfüggesztettek a munkavégzés alól a vizsgálat befejezéséig. Kijelentette ugyanakkor azt is: ma már jóval nagyobb eséllyel kaphat valaki jobb ellátást a mentőktől, mint a megelőző kormányzok idején, hiszen míg 2010-ben 22,5 milliárd forint állt rendelkezésre arra, idén már 42,9 milliárd. Úgy folytatta: 31 új mentőállomás épült, 104-et megújítottak, és márciusig csaknem 780 új autó áll szolgálatba.

LMP: még számos teendő van az otthonápolási díj ügyében
    
Ungár Péter (LMP) azt mondta: az otthonápolás kapcsán még mindig rengeteg lemaradása van a kormánynak. Szerinte azoknál is emelni kell a díjat, akik nem gyermeküket, hanem más rokonukat ápolják, változtatni kell azon a minősítési rendszeren, amit bevezettek a gyermeküket ápolók számára, be kell vezetni a nagyszülői gyodot, azt, hogy nyugdíj mellett is lehessen igényelni a gyermekápolási díjat.

Rétvári Bence úgy felelt: kíváncsi, ki lesz a legbátrabb ellenzéki képviselő, aki bocsánatot mer kérni, amiért még a gombnyomást sem vállalták, amikor megemelték a gyermekek otthonápolási díjat. Nem támogatták, sőt fizikai erőszakot alkalmaztak annak érdekében, hogy a levezető elnök a kérdést szavazásra tegye fel a parlamentben, decemberben, emlékeztetett.