Így működik az irányított véradás
A hvg.hu szerint az irányított véradás összképébe a vérplazmabiznisz is bezavar, az országos vérellátó viszont nem lát problémát.
Az, hogy nem életmentő műtéteket irányított véradással egybekötve bonyolítanak le, nem új dolog. Az Országos Vérellátó Szolgálat szerint irányított vérellátásra 2005 óta van lehetőség, az éves vérmennyiség 4 százalékát szedi össze így az OVSZ – azaz a vér zömét az önkéntes, nem irányítottan vért adó véradók adják. A kórházak körében napi szinten gyakorlat, hogy felhívják a figyelmet erre a módszerre, amely azonban nem lehet feltétele a műtéteknek – ám mint a hvg.hu írásából kiderül, ez a betegnek nem mindig egyértelmű. Egy ilyen műtét előtt amúgy is feszült a beteg, nem mindenki olyan talpraesett, hogy visszakérdez, vagy vannak, akik valamiféle retorziótól is tartva inkább csendben maradnak.
Irányított véradásra minden véradó helynek lehetőséget kell adnia, írja az OVSZ. "Irányított véradás esetén a hagyományos véradáshoz képest további információk szükségesek: betegadatok és a beteget ellátó intézmény adatai. Irányított véradásra csak és kizárólag ezen adatok ismeretében van lehetőség. Ha nem egyezik a vércsoport, egy másik beteg kapja meg a levett vért. De ez hogy lehetséges, ha ellenőrzik a vércsoportot? Úgy, hogy a véradás előtt csak a fő vércsoportot határozzák meg (A, B, AB, O), a teljes vércsoportot csak a levétel után. (Illetve rendszeres véradóknál az előzetes vércsoport-ellenőrzés elmarad).
Most az OVSZ úgy fogalmaz, "az idei évben kiegyensúlyozottak voltak a vérkészleteink". Csökkenés esetén riasztják a véradókat, de 1-2 napos csúszás előfordulhat nem életmentő műtéteknél, de ez nem hat ki a beteg állapotára.
A lap megkérdezte azt is, hogy a vérplazmagyűjtés hogyan hat a véradási kedvre. Vérplazmát a gyógyszercégek gyűjtenek, ez a vérnek az a része, amely a sejtes elemek(vörösvérsejt, fehérvérsejt, vérlemezke) kiszűrése után marad. Egy sárgás folyadék, amelynek 90 százaléka víz, 10 százaléka immunfehérje, véralvadási faktor. Ebből vérzékenyeknek, immunvédekezési zavarral küszködő betegeknek csinálnak készítményt. A vérplazma levétele gyakorlatilag üzlet: egy donor korábban 7000, most egy 2016-os rendeletmódosításnak köszönhetően csak maximum 3665-4000 forintot kap költségtérítésként egy levételért.
A vérplazma sokaknak fizetés-, nyugdíjkiegészítés, mert három nap alatt újratermelődik a szervezetben a levett plazma, így viszonylag gyakran lehet ilyet adni (egy ember évente 45-ször adhat plazmát). De véradás után csak 15 nappal lehet plazmát adni, azaz a plazmát adó donoroknak nem éri meg vért adni. Az a tény, hogy a kormány belenyúlt a plazmaüzletbe, és csökkentette a költségtérítést, arra utal, hogy a véradásba bezavart vérplazmaüzlet. Az OVSZ nem mondja ki, hogy a véradási kedvet visszavetheti a vérplazmaadás, annyit mond, "a véradások számának alakulása számos tényező függvénye. A plazmaközpontok megjelenése és a véradók számának alakulása között nem tudunk egyértelmű összefüggést kimutatni."
Mi a helyzet a magánkórházakkal? Az ott ellátott, de közfinanszírozott betegek szempontjából semmi, a fizetős betegek viszont "a vérbiztosítási szerződés megkötése után, előjegyzés alapján, a közfinanszírozott kórházak és betegek ellátását követően, a hatósági térítési díj duplájáért" kaphatnak vérkészítményeket az OVSZ-től.
