Az agyi vérkeringés ultrahangos vizsgálata

Képoszta Zoltán kifejtette, a győri fórum résztvevőinek egyebek közt neuroszonológiai tanfolyamot szerveznek, ugyanis az ultrahang egyre nagyobb szerephez jut a ideggyógyászati diagnosztikában. Létezik a nyaki verőereket vizsgáló ultrahang, újabban pedig megjelent az agyi vérkeringési zavarok kiszűrésére szolgáló készülék. A fórumon előadásokat tartanak, majd ezt követően elméleti vizsgát tehetnek a fiatal neurológusok.
"A Magyar Neuroszonológiai Társaság célja, hogy minél több orvos számára biztosítson ilyen képzést. Ily módon egyre több neurológiai osztályon alkalmazzák majd ezeket az ultrahangos eljárásokat megelőzésre, illetve a diagnosztikában" - mondta.
Káposzta Zoltán, akinek osztályán háromnegyedéve működik az agyi vérkeringési zavarok kiszűréséhez szükséges csúcsteljesítményű készülék, eddig 2500 személyt vizsgált meg.
"Álmatlanságban, esetleg rövid távú memóriazavarban, hangulati labilitásban szenvedő emberekről van szó, akiknél korábban nem lépett fel agyi vérkeringészavar, vagy legalábbis nem volt tudomásuk róla" - magyarázta a módszer előnyeit a főorvos. Adatai szerint Magyarországon igen magas az agyi érkatasztrófák (stroke) előfordulási aránya: az 55 évnél fiatalabbak között a 12 "régi" EU-tagország átlagának a hatszorosa, a teljes lakosságra kivetítve pedig a kétszerese a gyakorisága. Évente 40-50 ezer betegnél alakul ki stroke, s közülük 18 ezren veszítik életüket. A riasztó statisztika nagyrészt az agyi kiserek károsodásának magasabb arányával magyarázható, amelynek kialakulásában a kezeletlen hipertónia, cukorbetegség és a magas koleszterinszint játssza a főszerepet.
Magyarországon növekvő népegészségügyi problémát jelent az alvászavar (inszomnia), amely a lakosság 30 százalékát érinti. Az esetek 96 százalékában azonban valamilyen betegség - agyi keringési zavar, pajzsmirigytúltengés vagy pszichés működési zavar húzódik meg a háttérben. Az ultrahangos vizsgálat során osztályán épp azokat az eseteket igyekeznek kiszűrni, amikor az alvászavart agyi keringési elégtelenség okozza. Az inszomnia, különösen az éjszakai felriadás ugyanis olyan tünet lehet, amellyel a szervezet riadóztat, jelezvén, hogy baj van az agy vérellátásával.
Azoknál betegeknél, akiknél agyi vérkeringési zavarokat észleltek, komputeres tomográfiát (CT) végeztek, s 13 százalékuknál a vizsgálat eltérést mutatott ki az agyállományban.
"Az esetek többségében úgynevezett lakunáris, azaz 5 millimétert meg nem haladó néma infarktust szenvedtek el. Ezek kialakulását a betegek nem vették észre, mert nem jártak sem bénulással, sem érzészavarral. Viszont az irodalomból tudjuk, hogy az infarktusok jelenléte a stroke rizikójának 10-szeres növekedését jelenti" - emelte ki Káposzta Zoltán. Mint rámutatott, az alvászavarban szenvedőket ki kellene vizsgálni, s meggyógyítani, ahelyett, hogy altatókat írnának fel nekik. A Magyarországon forgalmazott altatószerek között ugyanis vannak olyan készítmények, amelyek lassítják agyi véráramlást. Különösen veszélyes szedésük olyan betegek esetében, akiknél épp az agyi vérkeringési zavar okozza az alvászavart.  
"Ha olyan gyógyszert szednek, amely tovább rontja az amúgy is lassú agyi vérkeringést, reggelre megbénulhatnak" - hangsúlyozta Káposzta Zoltán.

MTI