Átalakult az egészségpénztári piac
Egyre kevesebb egészségpénztár működik, az idén is volt két beolvadás, írja Az Én Pénzem.hu.
A legtöbb egészségpénztár 2007-ben működött. Az akkori 71 piaci szereplő tavaly végére már 21-re csökkent. Idén már az eddig eltelt időszakban is további két pénztár tűnt el a piacról. Az egyre nagyobbra hízó MKB-Pannónia (tavaly a Dimenziót kebelezték be) 2019. július 1-jétől a Kardirex Egészség- és Önsegélyező Pénztárt olvasztotta magába. Az egységes tagdíj nem változott, a szektorban ma már alacsony, 2000 forintos havi befizetést vár el az MKB is (megjegyezzük, az OTP egészségkasszája és a Tempo is csak ennyit ír elő). A frissen beolvadt pénztár tagjai ráadásul az MKB-nál minden befizetési sávban valamivel többet kapnak az egyéni számlájukra, mint korábban.
Nem jártak ennyire jól a Medicina (volt) tagjai. Ők 2019. április 1-jétől kerültek át automatikusan a Prémiumhoz. Míg azonban az előírt egységes tagdíj a Medicinánál 2500 forint volt, a Prémium már havi 5000 forintot vár el. A keveset fizető tagok a költségek terén is rosszul jártak, befizetésükből ugyanis a levonás a korábbi 6 százalék helyett 6,5 százalék. Azok viszont, akik havi 10 ezer forintnál többet fizetnek be, megússzák 4,5 százalékos levonással (a Medicina korábban tőlük is 6 százalékot vont el).
Aligha ezek voltak a szektor koncentrációjának utolsó lépései. Jól látszik ugyanis, hogy a pénztárakat alaposan megviselte a cafeteria átalakítása. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) – többek között – erre, a kormány által okozott gondra, fogalmazott meg versenyképességi programjában egy olyan megoldást, ami végképp kihúzhatná a szőnyeget a ma működő piaci vállalkozások alól. Az elképzelés röviden az, hogy a mai önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárakból, a megfogalmazás szerint „fúzióval”, egyetlen Jóléti Alapot lehetne képezni. Minden munkavállaló és munkáltató a bruttó bér százalékában fizetne be a dolgozó egyéni számlájára, külön nyugdíj és egészség „zsebbe”, amihez további adókedvezményt adna az állam.
