Tudomány
Asztrobiológia – a kiralitás rejtélye
Az általunk eddig megismert élet balkezes
Az már az 1990-es években kiderült, hogy a meteoritok anyagában is 15 százalékkal több a balos aminosav (azaz, amely az oldatán áthaladó fény síkját balra forgatja el). Ekkor erősödtek meg azok az elméletek, amelyek szerint az élet meteoritok révén került a Földre. Most Daniel Glavin és Jason Dworkin azt bizonyította be, hogy a napjainkban felfedezett, víztartalmú meteoritok elősegítik ennek az aszimmetriának a létrejöttét. Az általuk megvizsgált hat meteoriton ugyanis annál nagyobb volt a balra forgató aminosavak aránya, minél hosszabb ideig volt folyékony víz azok anyagában. (A legrövidebb ideig vizes meteorit ezer év alatt elvesztette nedvességtartalmát, a leghosszabb idő tízezer év volt.) Daniel Glavin szerint a meteoritok által a Földre szállított aminosavak indították be az élet kialakulását.
Mindez persze csak egy lépéssel arrébb helyezi a problémát: miért van több balos aminosav a meteoritokban? Ezt a kérdést már öt éve vizsgálja Uwe Meierhenrich és csapata Franciaországban. Kísérleteik eredménye szintén azt a teóriát támogatja, hogy a földi élet a bolygóközti térben jött létre. Úgy vélik, hogy a Naprendszer bolygóinak kialakulását megelőző időkben a jeges porszemcséket érő sugárzás (körkörösen polarizált fény) nagyobb arányban pusztította el a jobbkezes aminosavakat. Azonban más naprendszerekben, ahol esetlegesen más típusú a körkörösen polarizált fény, létezhet jobbos alapú élet.
A kiralitás a tükörképükkel fedésbe nem hozható tárgyak aszimmetriáját jelenti, ilyen például a két kezünk (a szó töve, a görög cheir kezet jelent). A kémiában a kiralitás általában olyan szénatomból ered, amelyhez négy különböző atom vagy atomcsoport kapcsolódik. A balos és jobbos molekulák olvadáspontja például azonos, de szaguk és ízük különböző lehet. A fényt oldataikban is különbözőképp forgatják, emiatt jött rá Louis Pasteur, hogy az aszimmetria nem a kristály-, hanem a molekulaszerkezetben van.
Kazai Anita