Gyógyítás
Alternatív kezelés agyi katasztrófa esetén
2010. február 28. 11:46
.gif)
A koponyába vért szállító erek szűkülete, elzáródása okozta szélütést, agyi katasztrófát műtéttel néhány éve már sikeresen kezelték, de a kisebb megterhelést jelentő, stentet alkalmazó új módszer gyakorlatilag ugyanolyan eredményes, mint az operáció.
A koponyába vért szállító erek szűkülete, elzáródása okozta szélütést, agyi katasztrófát műtéttel néhány éve már sikeresen kezelték, de a kisebb megterhelést jelentő, stentet (sztent) alkalmazó új módszer gyakorlatilag ugyanolyan mértékben eredményes, mint az operáció.
A két gyógyító eljárást összehasonlító vizsgálat eredményeit ismertető előadás az American Stroke Association nemzetközi kongresszusán hangzott el.
Ha az agyi vérellátást biztosító erekben érszűkületet okozó, zsíros, majd elmeszesedő párnák alakulnak ki, amelyeknél bármilyen okból az ér elzáródik, és ezért az agyszövet nem kap vért, agyi katasztrófa következik be. A beteg eszméletét veszti, megbénul, és gyors kezelésre van szüksége.
A korszerű diagnosztikai technikák segítségével megállapítható a nyaki ér belsejében a rosszullétet okozó szűkület helye. A sebész itt fölnyitja az eret, eltávolítja a szűkületet, és ha ez rövid idő alatt megtörténik, jó eredményre lehet számítani.
A koszorúér szűkület kezelésére alkalmazott eljárás a finom fémhálóból kialakított henger, a stent behelyezése. Ilyenkor valamelyik verőéren keresztül katétert vezetnek a szív felszínén futó koszorúér beszűkült szakaszába: a stent az ér belsejében lévő, rugalmas csőként újra lehetővé teszi a vér áramlását.
Néhány éve elkészült a nyaki erekbe helyezhető stent is. Itt is katétert tolnak föl a nyaki ütőérbe, a szűkület fölé. Ott lukacsos esernyőre emlékeztető kupolával akadályozzák meg az alvadék, törmelék elúszását a szűkült területről az agyszövet irányába. Az ernyő alatt folyik a munka: a szűkület megoldása, a stent behelyezése. Aztán a katétert kihúzzák, és ismét zavartalanul áramolhat a vér.
Wayne Clark és munkatársai 117 amerikai és kanadai kórházban 2502 beteget kezeltek véletlenszerű kiválasztás alapján műtéttel vagy stent behelyezésével. A kezelt személyek kétharmada férfi volt. A betegek sorsát csaknem három évig követték.
A kétféle gyógymód eredményessége lényegében nem különbözött. A részletes elemzés tanúsága szerint a betegek életkorának annyiban volt szerepe a beavatkozás utáni eseményekben, hogy stent beültetését követően az idős emberek között több volt a szövődmény, mint műtét után.
„Mindkét technika nagyszerű: most két, kitűnő lehetőségünk van az ilyen betegek kezelésére” – mondta az előadás utáni vitában a vizsgálat vezetője.
Dr. Matos Lajos, MTI
