Állatasszisztált terápiák a pszichés zavarok kezelésében

Az ember és állat közötti kapcsolat története szinte az emberiség történetével egyidős. Az ókori görögök gyógyító kutyái, Florence Nightingale feljegyzései a krónikus betegek pszichés állapotát javító kisállatokról vagy dr. Charles Mayo, aki a második világháború alatt betegeit egy yorkshire terrier társaságában látogatta, mind hozzátettek ahhoz, ahogy ma az állatok gyógyításban betöltött szerepéről gondolkozunk. Az állatasszisztált pszichoterápia alapjait Boris M. Levinson tette le 1986-ban, miután egy véletlennek köszönhetően Jingles nevű kutyáját bevonta egy mutista gyermek terápiájába, aki a kutyán „keresztül” elkezdett kommunikálni vele. Az ezt követő évtizedekben egyre népszerűbbé vált az állatok bevonása terápiás helyzetekbe, és a tudományos közösség érdeklődését is felkeltették az ember-állat kapcsolat működése és az állatasszisztált terápiák hatásmechanizmusai.

Elsőként fontos az állatasszisztált intervenciók terminológiáját tisztázni, főként az állatasszisztált terápia és aktivitás különbségeit. Az állatasszisztált terápia (animal-assisted therapy, AAT) alatt terápiás állatok bevonásával, szakember(ek) vezetésével, előre megfogalmazott terápiás cél elérése érdekében folytatott tevékenységet értünk, míg az állatasszisztált aktivitás esetén (animal-assisted activity, AAA) a cél élmények szerzése, az általános életminőség javítása, és akár szakember részvétele nélkül is történhet, főleg nonspecifikus hatótényezők érvényesülnek. Ide tartoznak például a kórházi osztályokra vagy idősek otthonába látogató kutyás és lovas programok (1). Az állatasszisztált terápiáknak egy speciális ága a lovas terápia, amelyen belül megkülönböztetünk pszichológiai lovas terápiát, gyógypedagógiai lovaglást és lovas tornát, valamint hippoterápiát (mozgásfejlesztés és rehabilitáció) (2).

Fotó: Medical Tribune

Az állatasszisztált terápiákba számos állatfaj bevonható: kutya, macska, ló, kisállatok (rágcsálók, hüllők, madarak), haszonállatok (kecske, birka stb.), az adott faj sajátosságait és igényeit figyelembe véve, ugyanakkor a két legtöbbet alkalmazott terápiás állat a kutya és a ló. Mindkét állat magas szintű kommunikációs és szociális készségekkel rendelkezik, közösségben élnek, proszociálisak, keresik a közösséget, képesek és akarnak is az emberrel együttműködni (2). A pszichoterápiás folyamatok során jelentőségteljessé válik mind a lovaknak, mind a kutyáknak a tükrözőképessége: érzékelik, visszajelzik és reagálnak az aktuális érzelmekre és a viselkedésben vagy a kommunikációban megjelenő diszkrepanciára is.

Az állatasszisztált terápiák nagyrészt nonverbális, cselekvő módszerek, ahol az állatok mint koterapeuták jelennek meg a terápiás térben, az ember-állat kapcsolat sajátos dinamikájára és pozitív pszichés hatásaira építenek. Az ennek a hátterében álló mechanizmusok sokrétűek: stresszhormonok modulálása, fizikai aktivitás elősegítése, szociális interakciók modulálása. Feltételezhető, hogy valószínűleg több folyamat is közrejátszik ezeknek a mechanizmusoknak a működésében. A kutatók többféle modellen keresztül próbálták értelmezni az ember-állat interakciók működését, beleértve a kötődést, a biofíliát és a neurobiológiai folyamatokat, ilyen például az oxitocinrendszer aktivációja (2, 3). Továbbá az állatok ítélkezésmentes természete és jelenben tartó képessége olyan biztonságos közeget teremt a kliens számára, ahol könnyebben meg tud nyílni, könnyebben kialakul a rapport.

Az elmúlt évtizedben egyre több kutatás foglalkozik az állatasszisztált terápiák hatékonyságának vizsgálatával. Bár a terület specifikussága miatt nehéz nagyszabású kutatásokat folytatni, és szükség lenne több empirikus, nagy elemszámú kutatásra (4), összeségében úgy tűnik a tudományos források alapján, hogy az állatasszisztált terápia a legtöbb pszichiátriai kórkép kezelésében alkalmazható.

Figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD)

Az állatasszisztált terápiák során számos olyan mechanizmus működik, amely pozitív hatással lehet az ADHD több alaptünetére is, ezek az AAT nyugtató, érzelemszabályozást és szocializációt segítő, motiváló és kognitív hatásai. Metaanalízisek alapján (5) úgy tűnik, hogy az AAT, és kifejezetten a lovas terápia alkalmazása csökkenti az ADHD tüneteit, segít az impulzuskontrollban és a figyelem irányításában, és javítja a szociális kapcsolatok minőségét is (2).

Autizmus spektrumzavar (ASD)

A kutatások alapján (6) az AAT-programokban, különösen a lovas terápiában részt vevők fejlődést mutattak a szociális kommunikációs készségek terén, beleértve a fokozottabb verbális és nonverbális kommunikációt. Ezenkívül megfigyelték az érzelemszabályozás javulását és csökkent szorongásos tüneteket, ami tükrözi az állatok bevonásának terápiás hatását. Az állatasszisztált terápiák alkalmazása ígéretesnek tűnik az autizmussal kapcsolatos alapvető nehézségek mérséklésében és az általános jóllét javításában is.

Depresszió

Sok vizsgálat alacsony elemszámú, ezért messzemenő következtetéseket nem lehet levonni további kutatások nélkül, ugyanakkor a meglévő eredmények alapján (7) úgy tűnik, hogy az AAT alkalmazása enyhíti az olyan tüneteket, mint a tartós szomorúság, a szociális visszahúzódás és az érdeklődés hiánya, amelyek gyakran megfigyelhetők a depresszió tünetei között, emellett növeli az önbizalmat és az énhatékonyság érzését.

Szorongás

Az állatasszisztált intervenciók hozzájárulnak a szorongással kapcsolatos tünetek csökkentéséhez (7), beleértve a fokozott stresszszintet, a nyugtalanságot és a koncentrációs nehézségeket. Viselkedésterápiával kombinálva az AAT célzott hatása ezekre a tünetekre azt mutatja, hogy értékes terápiás megközelítést jelenthet a szorongás kezelésében.

Trauma

Az AAT a szakirodalom és a kutatások alapján (8) hatékony lehet a trauma és a PTSD terápiájában. Az állatok jelenléte érzelmi támogatást, társaságot és fizikai elérhetőséget nyújt, miközben egyidejűleg pszichofiziológiai hatások is érvényesülnek. Egyúttal biztonságos környezetet teremtenek, elősegítik a bizalom kiépülését, a velük való munka visszaadhatja a kontroll érzését. Az állatokkal való interakciók nemcsak a stressz pszichofiziológiai mutatóit csökkentik, hanem az oxitocin felszabadulását is serkentik.

Szenvedélybetegségek

Több kutatás is megerősítette, hogy az AAT alkalmazása hatékonyan segíti a szenvedélybetegek terápiás támogatását (9) az érzelemszabályozásban, az énhatékonyság érzésében, az önértékelésben. Az állatok által nyújtott visszajelzések, mind az érzelmi állapotokról, mind a kapcsolati működésekről, jól használhatóak a terápiás folyamatban, illetve a problémás viselkedések megjelenésekor az állatasszisztált helyzetekben a sikeres megküzdés is megélhető (2). Az állatok pozitív hatással vannak a kliensek elköteleződésére és a kliens-terapeuta szövetségre is (9).

Skizofrénia

Mivel az állatasszisztált terápia hatásai között szerepel a szociális és érzelmi működés javítása, hatékony eszköz lehet a skizofrénia kezelésében. Az AAT által támogatható negatív tünetek közé tartoznak például a tompult érzelmek, a szociális visszahúzódás, a bizalmatlanság, de segíthet a rapport építésében a beszélgetések, szociális interakciók során, valamint a motiváció és az adherencia elősegítésében is. Egyelőre az eredmények nem konkluzívak, egy metaanalízis (10) szerint AAT hatására javulhatnak a negatív tünetek, az érzelmi működés, a pozitív tünetekben is találtak kutatások változást, illetve az énképben és az önértékelésben volt kimutatható javulás.

Összefoglalás

Az állatasszisztált terápiák ígéretes lehetőséget kínálnak a pszichés zavarok kezelésének terén, és számos kutatás hangsúlyozza az állatok bevonásával elért pozitív pszichés hatásokat. Az ember-állat kapcsolat komplex pszicho-bio-szociális hátterét és az AAT hatásmechanizmusainak és gyakorlati működéseinek részletezését ennek a cikknek a keretei nem teszik lehetővé, ugyanakkor a pszichológiai alapok és a klinikai alkalmazások során szerzett tapasztalatok alapján látható, hogy az állatok jelenléte és részvétele a terápiás folyamatokba pozitív hatással lehet számos pszichés zavar esetén. Habár az előzetes eredmények biztatóak, és számos gyakorló szakember számol be a praxisában elért eredményekről, a tudományos közösség egyetért abban, hogy további, empirikus, nagyobb elemszámú és alaposabb kutatásokra van szükség az AAT hatékonyságának kézzelfoghatóbbá tételéhez és a hatásmechanizmusainak jobb megértése és a terápiás hatékonyság megerősítése érdekében.

IRODALOM

1. Fine AH, Tedeschi P, Elvove E. Forward Thinking: The Evolving Field of Human–Animal Interactions. In: Fine AH, ed. Handbook on Animal-Assisted Therapy: Foundations and Guidelines for Animal-Assisted Interventions, 4th Ed. 4th ed. Elsevier; 2015:21–35. https://psycnet.apa.org/record/2015-26908-000

2. Kardos E. A Pszichológiai lovasterápia alapjai: A természetes egyensúly helyreállítása. Kapcsolat Lovasterápia és Tréning Központ, Pilisszántó, 2021.

3. Beetz A. Theories and possible processes of action in animal assisted interventions. Applied Developmental Science 2017;21(2):139–149. DOI: 10.1080/10888691.2016.1262263

4. Fine AH, Andersen SJ. A commentary on the contemporary issues confronting animal assisted and equine assisted interactions. Journal of Equine Veterinary Science 2021;100:103436. DOI:10.1016/j.jevs.2021.103436

5. White EM, Zippel J, Kumar S. The effect of equine-assisted therapies on behavioural, psychological and physical symptoms for children with attention deficit/hyperactivity disorder: A systematic review. Complementary Therapies in Clinical Practice 2020;39:101101. DOI: 10.1016/j.ctcp.2020.101101

6. Nieforth LO, Schwichtenberg AJ, O’Haire ME. Animal-Assisted Interventions for Autism Spectrum Disorder: A Systematic Review of the Literature from 2016 to 2020. Review Journal of Autism and Developmental Disorders. 2021;10(2):255–280. DOI: 10.1007/s40489-021-00291-6

7. Eke E, Mitchell CR. PMH1 Animal Assisted Therapy (AAT) in Depression and Anxiety: a Systematic Review. Value in Health 2019;22:S681. DOI: 10.1016/j.jval.2019.09.1475

8. Klemetsen MG, Lindstrøm TC. Animal-Assisted Therapy in the Treatment of Substance Use Disorders: A Systematic Mixed Methods review. Human-animal Interaction Bulletin. Published online December 1, 2017. DOI: 10.1079/hai.2017.0008

9. Hawkins EL, Hawkins R, Dennis M, Williams J, Lawrie SM. Animal-assisted therapy for schizophrenia and related disorders: A systematic review. Journal of Psychiatric Research 2019;115:51–60. DOI: 10.1016/j.jpsychires.2019.05.013