Állami Számvevőszék: a védőoltás a hatékony védekezés a járványok ellen
A védőoltások széles körben történő alkalmazása, és a lakosság megfelelő szintű átoltottsága – az úgynevezett „nyájimmunitás" elérése – a leghatékonyabb védekezés a fertőző betegségekkel szemben – erre a következtetésre jutottak az Állami Számvevőszék szakértői.
Az ÁSZ elemzői bemutatják a fertőző betegségek megelőzése érdekében kialakított hazai és nemzetközi rendszereket, és rávilágítanak arra, hogy a nem kötelező védőoltások esetén a populációs védettség elérésében meghatározó az oltási hajlandóság, ezért kiemelt az egyének felelőssége. Reagálva az aktuális vírushelyzetre az ÁSZ elemzői arra hívják fel a figyelmet, hogy a COVID-19 világjárvány védőoltásokkal történő megfékezése hozzájárul a fenntartható gazdasági fejlődéshez, a koronavírus-járvány káros gazdasági és társadalmi hatásainak megszüntetéséhez.
Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladata a jól irányított állam támogatása. Ennek érdekében az ÁSZ a jelentések mellett elemzéseket, tanulmányokat is készít. Ezekben az ÁSZ szakértő elemzői nem megállapításokat tesznek, hanem összefüggésekre, hatásokra világítanak rá, felhívják a figyelmet az adott területen jelentkező gazdasági és társadalmi dilemmákra, kockázatokra, valamint bemutatják az elért eredményeket.
Az egészség megőrzése és a járványok elkerülése mind a társadalom, mind az egyes egyének alapvető érdeke, a jólét biztosításának fontos eszköze, aminek számos gazdasági és társadalmi összefüggése van. Az elemzés célja ezek bemutatása, illetve összegzése, ráirányítva a figyelmet az oltási rendszer jelentőségére, valamint a védőoltások szerepére és fontosságára a fertőző betegségek megelőzésében. Az ÁSZ elemzői a fertőző betegségek és járványok történelmi bemutatása után, jellemzően a 2018-2019. évek – tehát a COVID-19 világjárványt megelőző időszak – adatait értékelték, ugyanakkor számos a jelenlegi vírushelyzetben is aktuális következtetést fogalmaztak meg.
A fertőzések elleni védekezésben az orvostudomány nagy előrelépése a védőoltások bevezetése volt, amely azon a megfigyelésen alapult, hogy az emberi szervezet immunválasza szándékosan is kiváltható. A 20. században számos fertőző és gyakran halálos betegség ellen vált elérhetővé védőoltás, így oltási programok indultak világszerte. A védőoltások terjedésével több, korábban sok halálos áldozatot követelő betegség szinte teljesen eltűnt, az oltottság tömegessé, illetve a szegényebb országok számára is elérhetővé vált – mutatják be a történelmi, társadalmi összefüggéseket az ÁSZ elemzői.
Kiemelik: napjainkban számos fertőző betegség ellen léteznek védőoltások, amelyeknek köszönhetően évente több millióan kerülhetik el a halált és több százezer gyermek tartós egészségkárosodástól, súlyos szövődményektől menekül meg. Az orvostudomány eredményeinek köszönhetően a születéskor várható élettartam az elmúlt két évszázad alatt körülbelül a kétszeresére nőtt, amelynek meghatározó tényezője, hogy védőoltásokkal meg tudták előzni a fertőző betegségek okozta gyerekkori halálozásokat a világ nagy részén.
A védőoltások nemcsak a gyermekkorban, hanem a felnőttkorban fellépő fertőző betegségek elleni küzdelemnek is hatékony eszközei – mutatnak rá az ÁSZ szakértői. Kifejtik: a védőoltások léte és alkalmazása, a lakosság megfelelő szintű átoltottsága adja meg a társadalom számára a fertőző betegségekkel szembeni biztonságot. Felhívják a figyelmet, hogy a védőoltások elmaradása csökkentheti a populációs védettséget, amelynek eredményeként már elfeledett betegségek egy-egy területen újra megjelenhetnek. A populációs védettségnek, vagy „nyájimmunitásnak" nem csak az egészség társadalmi szintű megőrzésében van szerepe, hanem a gazdasági fejlődésben, a gazdaság fenntarthatóságában is – hívják fel a figyelmet az ÁSZ elemzői.
Az ÁSZ honlapján elérhető elemzésből az is kiderül, hogy az Európai Unióban Magyarországon a legmagasabb a jogszabályban rögzített kötelező védőoltások száma (12 betegség ellen), amely a lakosság védőoltásokba vetett bizalma mellett hozzájárult ahhoz, hogy az átoltottságban kimagasló eredményeket értünk el 2018-2019-ben. Az egyes kötelező védőoltással megelőzhető fertőző betegségek közel 100 százalékos átoltottsági szintjének köszönhetően hazánkban, 2018-2019-ben minimálisra csökkentek, vagy teljesen eltűntek olyan regisztrált fertőző betegségek, mint a szamárköhögés, a tuberkulózis, vagy a diftéria, amelyek korábban jelentős mértékű halálos áldozatot követeltek.
Az Európai Unióban minden tagállam saját oltási programmal rendelkezik, a tagállamok túlnyomó többségében, több mint 2/3-ában a védőoltások alkalmazása nem kötelező. Ezzel együtt 2018-2019-ben a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek esetében az EU tagállamaiban szinte mindenütt 90% feletti volt az átoltottság mértéke. Ezek az arányok azt mutatják, hogy társadalmi szinten elfogadott a védőoltások hasznossága, attól függetlenül, hogy a lakosságot a jogszabályok kötelezik, vagy csak ajánlott a védőoltások beadása – vonják le a következtetést az ÁSZ elemzői.
Az EU-ban a kanyaró, a szamárköhögés, a diftéria vagy a mumpsz vonatkozásában az átoltottság mértéke átlagosan 94-97% között alakult a 2018-2019 években. Egyes betegségek, mint például a diftéria, amely korábban magas fertőzöttségi szintet ért el, mára teljesen eltűnt. 2018-2019-ben összesen 70 diftériás esetet regisztráltak az EU-ban, amelyből egy eset sem érintette Magyarországot. A kanyaróval fertőzöttek száma az EU-ban megközelítette a 36 ezer főt, ebből Magyarországon 37 főt regisztráltak. A mumpsz hozzávetőlegesen 27 500 embert fertőzött meg az EU-ban 2018-2019-ben, amely hazánk esetében mindkét évben egy-egy fertőzöttet jelentett. A legnagyobb mértékű fertőzöttségi szint a szamárköhögés esetében volt mérhető, közel 61 000 fertőzöttet azonosítottak, amelyből 30 fő esetében Magyarországon történt meg a regisztráció.
Az elemzésben bemutatott tények, összevetések alapján 2019-ig Magyarországon a járványügyi intézkedéseket rögzítő jogi keretek, a kialakított védőoltási rendszer és a védőoltások által elért kiemelkedően magas oltottsági szint együtt biztosították az ismert és védőoltással kezelhető fertőző betegségek terjedésének megelőzését. Mindez lehetővé tette a tömeges megbetegedések elkerülését, ezzel hozzájárult az állampolgárok biztonságához – vonják le a következtetést az ÁSZ elemzői.
Felidézik, hogy az Állami Számvevőszék 2020 június végén nyilvánosságra hozott, „a COVID-19 járvány közpénzügyi hatásainak értékelése című elemzése" is felhívta a figyelmet arra, hogy a világjárvány a globális gazdaságban korábban soha nem tapasztalt nehézségeket okozott. A járvány továbbterjedése miatti társadalmi sokk és az ezzel járó bizonytalanságok hátráltatják a gyors gazdasági fellendülést, ezért a védőoltással történő hatásos védekezés, a járvány megszüntetése hozzájárul a gazdaság fenntarthatóságához, fejlődéséhez is – mutatnak rá az ÁSZ elemzői. Hangsúlyozzák: ezért fontos, hogy a világjárvány okozta kihívásra – az egészségügyi rendszer és a gazdaság fenntarthatósága érdekében – a társadalom oldaláról az állampolgárok is megfelelő választ adjanak, mert az egyének aktív oltási hajlandóságával – ennek ösztönzésével – lehet elérni azt az oltottsági szintet és biztonságot, amellyel a járvány megfékezhető, a tömeges megbetegedések elkerülhetőek.
Az elemzést teljes terjedelemben ide kattintva olvashatja el.
