Akár tizenkét évvel is rövidebb a romák várható élettartama
A Telepjáró riportja szerint a hátrányos helyzetű szegregátumokban élők jelentős része már csak a végstádiumban találkozik az ellátórendszerrel.
Miközben a halmozottan hátrányos helyzetű településeken már a harmincas éveik elején járó fiataloknál is tömegesen jelennek meg a súlyos, életet veszélyeztető kardiovaszkuláris és pulmonológiai megbetegedések, a szakorvosi ellátás nehéz elérhetősége és az egészségügyi rendszerből való kiszorulás tovább mélyíti a szakadékot.
A magyarországi roma lakosság várható élettartama átlagosan tíz–tizenkét évvel marad el a többségi társadalométól, és ez a rendszerszintű elmaradás évtizedek óta változatlan. Horváth Balázs tiszaburai háziorvos tapasztalatai szerint a praxisában elvétve találni nyolcvan év feletti lakost. A súlyos, krónikus kórképek rendkívül fiatal korban manifesztálódnak: a gyakori felső légúti megbetegedések, degeneratív ízületi elváltozások mellett a szív- és érrendszeri katasztrófák – például a szívinfarktus – már a harmincas éveik elején járó pácienseknél sem számítanak egyedi esetnek.
A korai morbiditás és mortalitás hátterében az elégtelen és rostszegény táplálkozás, valamint az életmódbeli rizikófaktorok állnak, amelyek szorosan összefüggnek a mélyszegénységgel. Az egészségügyi krízist tovább súlyosbítja a szakellátáshoz való hozzáférés egyenetlensége. Bár az alapvető diagnosztika helyben részben megoldott, egyes szakrendelésekre – például a nőgyógyászatra – hónapokat kell várni, ami alatt a kezeletlen betegségek progressziója végzetessé válhat. Ennek legtragikusabb példái a csecsemő- és gyermekhalandósági mutatókban csapódnak le, amelyek a roma szegregátumokban az országos átlagnál jóval kedvezőtlenebb képet mutatnak.
Varga Bernadett egészségdiplomata rámutatott, hogy a földrajzi távolságok, az utazási költségek, a társadalombiztosítási jogviszony hiánya, valamint a kölcsönös bizalmatlanság miatt a rászorulók jelentős része teljesen kívül reked az állami ellátórendszeren. A prevenció és a korai intervenció hiánya miatt a betegek sokszor már visszafordíthatatlan állapotban kerülnek kórházba.
A felzárkózó településeken az olyan kezdeményezések jelenthetnek hidat és életmentő alternatívát, mint a Magyar Máltai Szeretetszolgálat zalakomári egészségpontja. A térítésmentes szűrésekkel, telemedicinás orvosi kapcsolatokkal és a szakrendelések koordinálásával működő intézmény képes integrálni a legkiszolgáltatottabb, diagnosztizálatlan cukorbetegséggel, keringési zavarokkal vagy daganatos megbetegedésekkel küzdő pácienseket is – foglalja össze a Telepjáró riportját a romaplay.hu.
