Agyterületek gyulladása is szerepet játszhat az autizmusban
Újabb kutatás támasztja alá, hogy az autizmus kialakulásában szerepet játszik egyes agyterületek gyulladása és az immunrendszer zavara.
Amerikai és olasz tudósok együttműködésével született az a felfedezés, hogy a gyulladással összefüggő, azt segítő vagy gátló citokinek szerepet játszanak az autizmus spektrumzavar (ASD) jelentkezésében. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmány szerzői nyolc olyan gyerek agyát vizsgálták meg, akiknél haláluk előtt ASD-t állapítottak meg.
Az interleukinek (IL), vagyis a citokinek – a sejtkommunikációban alapvető szerepet játszó jelzőmolekulák egy fajtája – nagy mennyiségben találhatók a vizsgált agyak viselkedéssel összefüggő területein – állapították meg a Bostoni Egyetem és a Tufts Egyetem tudósai. A gyulladást jelző IL-molekulák jelenléte árulkodik arról, hogy a gyulladásnak fontos szerepe van az autizmus kialakulásában, mondták a kutatók. "Az ADS-es gyerekek agyának két területén, az amigdalában és a dorzolaterális prefrontális kéregben (DLPFC) megnőtt az IL-37 gyulladásgátló citokin és receptora, az IL-18 mennyisége", magyarázta Susan Leeman, a Bostoni Egyetem tudósa.
A Harvard Egyetem és az olaszországi Chieti Egyetem kutatói is részt vettek abban az úttörő munkában, amely azonosította, hogyan viselkednek az interleukinek és más fehérjék az ADS-es gyerekekben. Mivel az IL-37 a gyulladást elősegítő proteinek elpusztítására termelődik, ezért gyógyszerhatóanyagként való kifejlesztése lehetne az autizmus első célzott orvossága.
Interleukineken alapuló hatóanyagot a rák kezelésére is használnak, hogy az immunrendszer válaszát erősítsék.
A tudósok megvizsgálták olyan gyerekek agyát is, akik nem voltak autisták. A kontrollcsoport mintáiban nem tapasztalták a citokinek elszaporodását.
Az Egyesült Államokban minden 59. gyereknél autizmust állapítanak meg az amerikai járványügyi központ (CDC) adatai alapján. Az esetek száma világszerte, de különösen a nyugati államokban növekszik. Tünetei gyerekről gyerekre eltérhetnek, még egy családon belül is. Szakértők szerint azonban vannak bizonyos közös vonások, amelyek alapján már kétévesen meg lehet állapítani a zavart.
Jelenleg viselkedési tünetek alapján állítják fel a diagnózist: gyakoriak a repetitív magatartások, például az előre-hátra ringatózás vagy a körben forgás, vannak, akik különleges dolgok iránt érdeklődnek, van, aki csak egyféle színű játékkal játszik. A kommunikáció és a beszéd zavarai is árulkodó jelek, előfordul, hogy az autista gyerek nem lép szemkontaktusba vagy nem játszik a testvéreivel.
