A feldolgozott élelmiszerek miatt lehet gyakoribb az autizmus
A feldolgozott élelmiszerek fogyasztása lehet az oka annak, hogy növekszik az autizmus gyakorisága – vélik amerikai kutatók.
A Közép-Florida Egyetem (UCF) orvostudományi karának kutatói olyan molekuláris változásokat azonosítottak, amelyek akkor mennek végbe, amikor idegi őssejteket kitesznek a feldolgozott élelmiszerekben gyakran található polifoszforsav (PPA) magas szintjének. A Scientific Report című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban az UCF kutatói felfedezték, hogy a polifoszforsav, amelyet a feldolgozott élelmiszer tartósságának növelését biztosítja és akadályozza a sajt és a kenyér penészesedését, csökkenti a magzat agyában az idegsejtek fejlődését.
Salef Naser gasztroenterológus és társai azt kutatták, hogy miért szenvednek gyakran gyomor bélproblémáktól, köztük irritábilis bélszindrómától gyakrabban az autista gyerekek, lehetséges-e bármiféle kapcsolat a belek és az agy között, és elkezdte vizsgálni, hogy gyomor és a belek baktériumai miként különböznek az autista és nem autista emberek esetében.
– Korábbi tanulmányok kimutatták a magas PPA szintet autista gyerekek székletmintáiban és azt, hogy bélmikrobiomjuk különbözik. Ennek okát akartam megtundi – idézte Nasert az egyetemnek a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon megjelent közleménye.
Laboratóriumban idegsejteket túlzott foszforsavszintnek kitéve a kutatók azt találták, hogy az többféle módon károsítja az agyat. A sav szétzilálja az agysejtek közötti természetes egyensúlyt azzal, hogy csökkenti az idegsejteket és túltermeli a gliasejteket. Mivel a gliasejtek segítik az idegsejtek fejlődését és védelmét, ha túl sok van belőlük, az megzavarja az idegsejtek közötti kapcsolatot. Gyulladást is okozhat, amelyet a szakemberek autista gyerekek agyában már észleltek. A túl sok sav megrövidíti és károsítja azokat pályákat, amelyeket az idegsejtek a test többi részével való kapcsolattartása használnak. A kevesebb idegsejt és a sérült pályák kombinációja meggátolja a kommunikációs képességet, és olyan magatartásformákhoz vezet, amelyek autista gyerekekre jellemzőek.
Korábbi kutatások felvetették, hogy összefüggés lehet az autizmus és környezeti, valamint genetikai tényezők között. A mostani tanulmány az első, amely felfedezett molekuláris kapcsolatot a PPA megemelkedett szintje, a gliasejtek elterjedése, a megzavart idegpályák és az autizmus között. A PPA természetes módon is jelen van a belekben, és az anya mikrobiomja megváltozik a várandósság idején, ami növelheti a savszintet. De a kutatók szerint a PPA-t tartalmazó feldolgozott élelmiszer fogyasztása tovább növelheti a női belekben a savszintet, ami aztán átterjed a magzatra.
A szakemberek közölték, hogy több kutatásra van szükség a klinikai következmények levonásához, következő tanulmányukban egérkísérletekben akarják igazolni feltevésüket.
Az autizmus szociális, kommunikációs kognitív készségek fejlődési zavara, amely az egész életen át tartó fogyatékos állapotot eredményezhet. Minden 59 gyerekből egy autista, előfordulása fiúknál 4-5-ször gyakoribb, mint lányoknál. Nincs rá gyógymód, de a kutatók azt remélik, hogy felfedezéseik előmozdíthatják azokat a kutatásokat, amelyek a rendellenesség megelőzésére irányulnak.
