Agressziókutatás patkányok megfigyelésével
Haller József, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Magatartás Neurobiológiai Osztályának vezetője a komplex pszichiátriai kórképek modellezésének lehetőségeiről szólva az emberi agressziókutatás egy általa alkalmazott módszerét mutatta be.
Mint mondta, az emberi agressziónak két fő típusa van, az egyik a feldühített emberé, a másik a hidegvérű gyilkosé. Utóbbiról kiderült: hidegvérű gyilkosokká általában azok válnak, akiknek az átlagosnál lényegesen alacsonyabb az úgynevezett stresszhormon-, azaz a kortizolszintjük. (Egy vizsgálat szerint a hidegvérű gyilkosságért börtönbe kerülők 80 százalékának alacsony a kortizolszintje. Egy másik kutatásnak köszönhetően az derült ki, hogy akiknek a szervezetében 2-4 éves korukban a normálisnál kevesebb kortizol mutatható ki, azoknál tíz évvel később általában viselkedészavarok jelentkeznek.)
Haller József patkányok agresszivitását vizsgálta. Ennek során megfigyelte, hogyan viselkednek a normál hormonszintű állatok, és a kortizolhiányosak. Kiderült, hogy az utóbbi csoportban az állatok olyan agresszív viselkedést mutattak, amelynek nem volt előjele, amely eltér a puszta rivalizáló agressziótól, és amely akár a másik állat halálát is okozhatta. A normál kortizolszintű állatok agressziója azonban csak rivalizáló viselkedésben nyilvánult meg. Ezek a patkányok például nem harapták meg társaikat olyan testrészükön, amely akár a halálukat is okozhatja – inkább korrigálták mozdulataikat -, azaz nem törekedtek a másik megölésére. A kutatás során az is kiderült, hogy a hidegvérrel támadókra valóban igaz volt a jelző, azaz nem jelentkeztek náluk a stresszel járó tünetek, például nem változott meg a szívritmusuk.
Mint Haller József elmondta, vizsgálatai új célt adhatnak a gyógyszeres kutatásnak, azaz a kétféle agresszió – a normális, rivalizáló, illetve a hidegvérű – eltérően kezelhető. Hozzátette: a patkányoknál a sérülékeny területekre irányuló támadások száma csökkent azáltal, ha a viselkedésben az abnormalitást befolyásoló, úgynevezett NKI-receptort blokkoló vegyületeket adtak a állatoknak. Elmondta, hogy ez a fajta antiszociális személyiségzavar a jelenleg rendelkezésre álló gyógyszerekkel vagy pszichoterápiával szinte kezelhetetlen. Úgy vélte, hogy a tökéletes gyógyításra a jövőben sincs remény, a kezelés azonban hozhat eredményt.
