Adatmanipuláció, optimalizálás vagy csalás?

Jelek, tünetek, rosszul meghatározott állapotok, diagnózisok

A teljesítményfinanszírozás hazai bevezetése óta visszatérő vád, hogy manipulálják a kórházi adatlapokat, és ez kihat a mortalitási és morbiditási statisztikákra. Megpróbáltunk utánajárni, mennyire igaz ez a kijelentés.

Amióta a járóbeteg- és a kórházi ellátást az OEP teljesítmény alapon finanszírozza, az intézetek elemi érdeke, hogy egy esetből a legtöbb pontot kihozzák, képesek legyenek maximalizálni a gyógyítással közvetlenül összefüggő bevételi oldalt. A kórházi menedzsment feladata, hogy a betegforgalomból kihozza azt az optimumot, amit az állandóan alakuló finanszírozási szabályok, illetve orvosszakmai szempontok lehetővé tesznek.

A sámán trükkje

Dr. Bordás István, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium háttérintézménye, a Gyógyinfok vezetője egy példával világította meg, mit tekint a finanszírozó adatmanipulációnak. „Tegyük fel, egy beteg azért jelentkezik kezelésre, mert bevérzett a szeme, ami cukorbetegségének velejárója. Csakhogy ennek az alapbetegségnek számos következménye van. Gyakran lépnek fel például veseproblémák, ami több vizsgálatot igényelhet, ezért többet is fizet a biztosító. Ilyenkor az ápolást indokló fődiagnózist vesebántalmakra módosítják.” Az egyik kórház neve elhallgatását kérő gazdasági vezetője a felvázolt lehetőséget lehetséges racionális pénzügyi döntésnek nevezte. „Ha egy alapbetegség egy társult betegséggel x forintot fizet, de a kettőt felcserélve kétszer x kasszírozható, és a döntés orvosszakmailag sem teljesen abszurd, akkor hiba lenne a menedzsment részéről, ha ezt a lehetőséget nem használná ki.” A kozmetikázás során nem az adatlapot írják át, hanem a havi összesítést változtatják meg. Bordás Istvánnak már többször magyarázkodtak főorvosok, hogy nem ők hamisítják az űrlapot, nehogy a manipulációt rajtuk kérjék számon. Bordás az adatmanipulációt általánosságban a kórházat irányító gazdasági vonalhoz és a tanácsadókhoz kötötte.