A zajterhelés hatásainak kezelése népegészségügyi feladat
Korszakváltáshoz érkezett Magyarországon a zajvédelem, mivel az időszakos adatszolgáltatást a zajterhelés folyamatos vizsgálata váltja föl.
A folyamatos zajszennyezésmérés bevezetését az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára jelentette be kedden Budapesten, a kormány zajtérképezési projektjének nyitó rendezvényén.
Rácz András közölte, hogy az uniós kötelezettségvállalás a zajtérképek 5 évenkénti megújítását írja elő, ám Magyarországon ez a feladat a források és a szabályozás hiányosságai miatt sokáig nem teljesült megfelelően. A kormány tavalyi döntése értelmében a folyamatos zajvédelmi feladatellátásra 2 milliárd forint jut, a zajtérképezést pedig két tudományos háttérintézmény, a Herman Ottó Intézet és a Közlekedéstudományi Intézet veszi át az önkormányzatoktól. Előbbi a települések, utóbbi a közlekedési vonalak zajterhelését vizsgálja. A zajtérképek adatsorai nyilvánosak lesznek, a lakossági tájékoztatás mellett többek között a települési fejlesztések tervezését is segíthetik. Az államtitkár hozzátette, hogy a folyamatos és hosszú távú zajszennyezés jelentős megterhelést okoz, csökkentéséhez a döntéshozókon és az orvosokon túl sokak összefogása szükséges.
Román Zsuzsa szakorvos hangsúlyozta, hogy a zajterhelés testi és lelki tüneteket is okoz. Fokozza többek között az idegességet, az agressziót, a stresszt, zavarja a figyelmet, befolyásolja a légzést és a szívműködést, mérhetően emeli a szívroham és a cukorbetegség kockázatát, az anyagcserét befolyásolva hozzájárul az elhízáshoz, a zaj miatti nagyobb reflexidő pedig több balesethez vezet.
Egy Angliában végzett vizsgálat eredményeire hivatkozva megjegyezte, hogy a szigetországban a 10 milliárd eurót is elérheti évente a zaj társadalmi kára az elvesztegetett munkanapok, a csökkent munkavégzés és a tanulás megzavarása miatt. Magyarországon a lakosság negyede él az 55 decibeles határértéknél nagyobb zaj mellett, noha ennél alacsonyabb terhelés is veszélyes, hiszen az egyéni érzékenység eltérő és összeadódhat más hatásokkal is. A szakorvos az összefogás jelentőségét hangsúlyozta a zajvédelemben, és hozzátette, hogy a zajterhelés hatásainak kezelése népegészségügyi feladat.
Muntag András zajszakértő a rendezvényen kiemelte, hogy a zajtérkép nem csupán mérési eredmények térképes megjelenítése, hanem soktényezős számítás eredménye, hiszen a zaj az észlelőig nem csupán egy úton juthat el, napszakonként változhat és több forrásból is eredhet. A szakértő hangsúlyozta, hogy a korszerű zajtérképnek az egy pontba jutó zajok eredőjét kell megjelenítenie folyamatosan frissítve, ám ha ez teljesül, az sokak számára jelenthet hasznos segítséget.
